• Autó
Autószektor

Használt autók: nem csak a vétel, az eladás sem könnyű

Azt ma már egyre több autós tudja, hogy használt kocsit venni csak kellő felkészültséggel, megfelelő segítséggel, kitartással és főként bizalmatlansággal lehet, különben könnyen csalás áldozatává válhat az ember. Arról viszont már kevesebb szó esik: nem csak venni, eladni sem éppen kockázatmentes vállalkozás.

A hazai használtautó-piacon ma is egymást érik a visszatekert kilométerórájú, romokból „feltámasztott” kocsik – Mesél a szakértő rovatunkban akad is bőven elrettentő példa –, viszont ma már egyre több potenciális vásárló van tisztában a kockázatokkal. Ennek köszönhetően a vevők lassan belátják, hogy csak alapos vizsgálat, utánajárás után, tehát az átverés kockázatának minimalizálásával szabad belevágni a vásárlásba. Arról ugyanakkor ma még kevés szó esik, hogy az eladás sem mentes éppen a rizikótól. Erre jó példa egy konkrét eset: főhősünk hosszú spórolás után döntött úgy, hogy lecseréli kis, öreg autóját és vesz egy új családi autót.

Forrás: Autószektor

Forrás: Autószektor

Az új kocsit kinézte, az előleget befizette, és még arról is megállapodott a szalonnal, hogy beszámítják öreg autóját. Mivel azonban volt még pár hét az átvételig, úgy döntött, megpróbálja a piacon eladni a kocsit, hátha többet kap érte, mint amennyit a kereskedés ajánlott. Igyekezett objektív képet adni a hirdetésben: a 15 éves Fiat Punto 230 ezer kilométert futott, vezetett a szervizkönyve, nagyobb balesetektől mentes, de a karosszérián sok a karc, horpadás, húzás, lakkopás, akad több kisebb-nagyobb műszaki hiba is. Jelezte azt is: hamarosan lejár a műszaki, de azt már nem ő akarja meghosszabbítani, mivel érkezik az új kocsi. A hirdetést feladta – majd maga is meglepődött, mert izzani kezdett a telefonvonal.

EZT IS AJÁNLJUK:

    A kezdeti örömöt azonnal hamarosan gyanakvás váltotta fel. Volt, aki köszönés helyett azzal kezdte, hogy az irányár feléért viszi a kocsit. Más látatlanban kezdte magyarázni, hogy miért nem éri a harmadát sem a kért összegnek az autó. Volt, aki közölte, megveszi, de az eladónak kell hozzá elvinnie a kocsit, a „többi meg majd megbeszélik”. Jelentkeztek, akik csak üzembentartók akartak lenni, más meg megbízottját küldte volna, hogy – mint utóbb kiderült: a cégnyilvántartásban nem is szereplő – Kft-je nevére vegye meg a kocsit. És akadt, aki egyenesen zsarolással próbálkozott:

    Viszem az autót a meghirdetett árért, de akkor a hirdetést most vedd le – nyitott a telefonos beszélgetés során eleve agresszívan az érdeklődő.

    – A hirdetést addig nem veszem le, amíg el nem adtam – felelte főhősünk, mire felgyorsultak az események.

    – De én megveszem, most mondtam!

    – Rendben, jöjjön, és vegye meg!

    – Akkor ezek szerint most megállapodtunk. Közlöm, hogy a telefonbeszélgetést felvettem, ha másnak adod el az autót, akkor beperellek! – váltott hangnemet a vevő.

    Forrás: Autószektor

    Forrás: Autószektor

    Főhősük ettől nem rettent meg, de ezen a ponton bontotta a vonalat. Akadtak aztán jelentkezők, akik vitték volna a kocsit, de fizetni csak később akartak. Meg olyanok, akik fizettek volna, csak éppen az nem akart személyesen megjelenni, aki a szerződésben a vevőként szerepelt volna. Mások cserélni akartak, vagy éppen hifit, biciklit beszámíttatni.

    Megannyi nevetséges és rémisztő ajánlat után, akadt egy komolynak tűnő érdeklődő. Nem alkudott telefonon, pontosan érkezett, és normális egyezkedés után fizetett is. Főhősünk ezután bejelentette a kormányhivatalnál az eladást, és végül úgy érezte, elégedett lehet. Elégedettsége azonban nem tartott sokáig. Kiderült ugyanis, hogy a vevő „elfelejtett” autópálya-matricát venni. Emiatt utazni, sorban állni, magyarázkodni kellett a sztrádakezelő ügyfélszolgálatán. Aztán kiderült, hogy a „korrekt” vevő – persze a város másik felén – parkolást nem fizetett. Újabb utazás, újabb ügyfélszolgálat, újabb sorban állás... Ezután már csak az okozott aggodalmat: hivatalos értesítés érkezett. Irány a posta, megint sorban állás, és persze a szokásos hivatali levél miatt gyomorgörcs: Talán egy gyorshajtás? Büntetés? Újabb tilosban parkolás? Ezúttal „csak” a kormányhivatal tájékoztatott: a vevő „elfelejtette” átíratni a kocsit, így azt kivonják a forgalomból. Aggódó telefonálgatás: És ilyenkor mi van? Kell-e tenni valamit? Lehet-e ebből baja az embernek? Megnyugtatták, neki nem kell aggódnia, de azért készüljön rá, hogy még egy ideig neki is postázhatják az esetleges bírságokat, amiknek törlése ügyintézéssel járhat.

    Forrás: Autószektor

    Forrás: Autószektor

    Főhősünk végül mérleget vont: anyagilag néhány tízezer forinttal jobban járt azzal, hogy nem beszámíttatta, hanem maga adott túl régi autóján, de azt mondja, ha tudja, mennyi bosszúsággal, kockázattal jár egy eladás, már nem biztos, hogy újra magára vállalná mindezt. Azt már mi tesszük hozzá: nagyobb értékű kocsik esetében persze a beszámítási és a piaci ár közötti differencia is nagyobb lehet, ami a saját eladás mellett szólhat. Öreg, olcsó autók esetében viszont valóban érdemes alaposan mérlegelni: a kevesebbet hozó biztos beszámítás vagy a kis haszonnal kecsegtető, de rizikós saját eladást válasszuk?

    További cikkekért látogasson el az Autószektor oldalára.

    Kommentek:

    Top 16