• Autó
Autószektor

Halkuló kocsik, növekvő vadveszély

Továbbra is egymást érik a súlyos, olykor tragikus kimenetelű vadbalesetek az utakon. A szakemberek szerint ebben még annak is van szerepe, hogy mind kisebb az új autók zajkibocsátása, így csökken a vadfajok veszélyérzete. De hogyan lehet csökkenteni a kockázatot? És mi a teendő, ha mégis megtörténik baj? Kinek kell állnia a károkat?

Vadgázolás miatt egy másik személygépkocsival ütközött.” „Vadat ütött el terepjárójával egy férfi, amikor pedig emiatt kiszállt járművéből, egy autó halálra gázolta.”  „Elütött egy szarvast, az állat az ütközés következtében átrepült a szemközti sávba, ahol egy ott haladó személygépkocsira esett.” Csak néhány az utóbbi pár hét vadbalesetei közül, ám ennyi is éppen elég jól mutatja: továbbra sem szabad alábecsülni az utakra tévedő állatok miatti veszélyt. S bár friss statisztikák nincsenek, a rendőrségi híreket böngészve úgy tűnik: továbbra is majd minden harmadik napon történik egy súlyos, személyi sérüléssel járó vadbaleset. A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint 2010-ben 114, 2011-ben 134, 2012-ben 166, 2013-ban 124, 2014-ben 112, 2015-ben pedig 119 olyan személyi sérüléssel is járó baleset történt, amit közvetve vagy közvetlenül útra tévedő állatok – jobbára vadászható állatok – okoztak.

Forrás: Autószektor

Forrás: Autószektor

Legutóbb 2015-ről készült részletes elemzés, és akkor a 119 személyi sérüléssel járó balesetben senki nem vesztette életét, de 38-an súlyos, 81-en pedig könnyebben megsérültek. Mindemellett sok olyan baleset történt, amelyben emberek nem sérültek meg „csak” állatok és járművek. A személyi sérülés nélküli gázolások nagyságrendjéről sokat elárul, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint évente csak gímszarvasból 500-600 pusztul el – ahogy a statisztika készítői fogalmaznak – vad és gépjármű ütközése miatt.

Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára az Autószektor érdeklődésére elmondta, hogy több tényező is szerepet játszik abban, hogy továbbra is gyakoriak vadbalesetek. Mindenekelőtt az, hogy folyamatosan nő az úthálózat, így mind gyakoribb, hogy keresztezzük például az állatok vonulási, helyváltoztatási útvonalait. Gyakori, hogy az erdők békéét agancsok után illegálisan kutatók zavarják meg, s emiatt megriad a vad. De hatással van az ütközések számára a folyamatosan bővülő járműpark, és persze az is: a hazai nagyvadállomány is egyre gyarapszik. Bajdik Péter említett egy további érdekes tényezőt: az ütközések számát befolyásolja az is, hogy az autók egyre halkabbak, ami csökkenti a vad veszélyérzetét.

Forrás: Autószektor

Forrás: Autószektor

Mindezek miatt a főtitkár – miként a rendőrség – arra hívta fel a figyelmet: vadveszélyes utakon az a legjobb, ha megpróbáljuk megelőzni a bajt, és lassan hajtunk, folyamatosan figyeljük az út két szélét.

Ha egy őzet vagy szarvast látott, számítson többre is! Általában ezek az állatok csoportokba verődnek. Dudáljon, ha vadállat van az úttesten! A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély.

– tanácsolja az ORFK. A rendőrség figyelmeztet arra is: „Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezzen, adjon hangjelzést, de ne rántsa félre a kormányt, még ha így el is üti az állatot! Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.”

Forrás: Autószektor

Forrás: Autószektor

De mi történik, ha mégis elütünk egy állatot? Ennek kapcsán Bajdik Péter főtitkár azt mondta: nagy általánosságban az a szabály, hogy a vad elpusztulásával jelentkező kárt a terület vadászatra jogosultja állja, a kocsiban keletkezett veszteséget pedig a jármű vezetője, tulajdonosa. Ezzel együtt érdemes bejelentést tenni a balesetről a vadászatra jogosultnak. Mivel azonban az autósok többsége nem tudja, hogy az adott területen ki a vadászatra jogosult, a rendőrségnek kell jelezni az ütközést. És – hangsúlyozta Bajdik Péter – külön kérni kell a rendőrséget, hogy értesítsék a vadászatra jogosultat. A szakember szerint ennek egy esetleges későbbi kárigény, kártérítési per esetén lehet az autós számára is nagy jelentősége. A nagyvad fajok egyes egyedeinek értéke akár milliós tétel is lehet, így egy esetleges perben a sofőr is sokat veszíthet. A főtitkár kérdésünkre elmondta: az elgázolt vadat nem szabad hazavinni, az ugyanis lopásnak számít.

További cikkekért látogasson el az Autószektor oldalára: www.autoszektor.hu

Kommentek:

Top 0