• Autó
Faktor

Gondolatjel - Köztéri bádogszobrászat

Szoborszerű szépség, művészien megmintázott formák - a városszépítés mecénásának érezheti magát, aki megvásárolja az autódizájn egy-egy csodáját. Pedig meglehet, hogy csupán bedőlt egy ügyes szlogennek

Azt akarjuk, hogy szépek legyenek a tárgyaink. Már az ősember is bekarcolt motívumokkal díszítette kezdetleges csuprait. Ma a formatervezést, a felületalakítást és a funkcionalitást egybefoglaló dizájn határozza meg, hogy mi kelt vágyat, vagy éppenséggel elutasítást. Okostelefont, karórát és persze autót is elsősorban a szemünk vetet meg velünk. Minden igyekezetével ebbe az arányba terel a marketing és a reklám, azt sugallva, hogy az autó névjegyünk, ízlésünk és egyéniségünk kifejezője, messziről árulkodik arról, hogy tudjuk-e, mi a trendi, mi a divat, vagy tök érdektelen figurának számítunk.

Fotó: Autószektor

Fotó: Autószektor

Igen, az autó műalkotás: köztéri mobil installáció. Az autók tömege erősebben határozza meg Budapest városképét, mint II. Rákóczi Ferenc bronz lovasszobra a Parlamentnél vagy Szent István királyé a Halászbástyán. Ki nézegeti azokat a pestiek közül? Senki. Na de a dugóban előtte araszoló kocsi farát? Mindenki, óraszám! Nem véletlenül adta ki az ukázt a formatervezőinek Paolo Cantarella, a Fiat korábbi vezérigazgatója: „A hátulja legyen klassz! Azt látják legtöbbet!” Utcán, országúton, autópályán autóbámulók vagyunk. Elég rápillantani egy fényképre, bármelyik nagyvárosból, pontosan be tudjuk lőni, mikor készült. Valaha Moszkvicsok csúfították, Ladák szürkítették, ma prémiumautók dekorálják. Szebbek, imponálóbbak, mutatósabbak, ehhez kétség sem fér. Szavak nélkül kiáltják világgá, mekkorát léptünk előre. Büszkén düllesztheti ki a keblét, aki hozzájárul ehhez a kocsijával.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Anno személyesen találkoztam és beszélgettem Charles Morell „Chuck” Jordannel, a General Motors designvezetőjével. Legemlékezetesebbként a következő szavait őriztem meg: „Óriási a felelősségünk! Ha egy divatdiktátor kihoz egy ronda szoknyát, jövő nyáron már nem is látni. Ha viszont mi csinálunk egy ronda autót, az még tíz év múlva is ott éktelenkedik az utcán.”

    Nos, igazán ronda kocsit nemigen látni, de hogy a művészi szépség díszpéldánya lenne megannyi futó autótípus, azt már erősen megkérdőjelezem. Csakugyan „sportosan elegáns” egy emelkedő övvonal; tényleg nemcsak szó szerint, hanem egyébként is fénypont egy krómozott díszléc; valóban a dizájnszárnyalás felülmúlhatatlan magaslata egy horpasztás a kocsi oldalán? A márkák designvezetői, minden szerénységet sutba dobva, erről igyekeznek meggyőzni minket, de már a következő modellváltáskor elavulttá teszik korábbi alkotásukat – naná, hiszen épp az a cél, hogy az új vásárlására ösztönözzenek! Milyen művészi érték az, amely hat év után már öregnek, porosnak, lejártnak számít?

    A cikk folytatását elolvashatja az Autószektor oldalán!

    Kommentek:

    Top 16