• Tudomány
Kiscsatári Ferenc

Forradalom előtt a közgazdaságtudomány

Éppen a legfontosabb elem hiányzik a közgazdaságtudományból, a középkorban még benne volt, de Adam Smith kiemelte belőle, John D. Mueller amerikai közgazdász professzor szerint. Azt mondta, eljött az ideje, hogy a közgazdászok visszahelyezzék a tudományos gondolkodásba ezt a hiányzó elemet. A gond szerinte az, hogy ma nem tanítják az egyetemeken a közgazdaságtudomány eszmetörténetét. Ahhoz, hogy valaki diplomát szerezzen közgazdaságtudományból, nem kell levizsgáznia a közgazdaság történelméből. Így pedig a mai közgazdászokban talán fel sem merül, hogy hibás elmélet alapján dolgoznak.

Egy tudományterület nem létezhet a saját története nélkül. A közgazdasági eszmetörténetnek egészen különleges aurája van, néhány évtizede nagyon népszerű tantárgy volt a közgazdaságtudományi egyetemen. De az is igaz, hogy amit megtanítottak róla, annak semmi köze nem volt ahhoz, ahogy a közgazdaságot a világ különböző országaiban művelték. Ha valaki "kultúrember" akart lenni és meg akarta ismerni az eltérő irányzatokat, akkor saját magának kellett utánajárni a könyvtárban. Ezt Csaba László mondta egy kerekasztal-beszélgetésen a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői balról: A moderátor Balogh Ákos Gergely, Lánczi András, Csaba László, Csák János, Horkay Hörcher Ferenc és Mike Károly.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői balról: A moderátor Balogh Ákos Gergely, Lánczi András, Csaba László, Csák János, Horkay Hörcher Ferenc és Mike Károly.

Fotó: Sulyok László

A beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium szervezte abból az alkalomból, hogy magyarul is megjelent John D. Mueller: A közgazdaságtan megváltása – A hiányzó elem újrafelfedezése című könyve. A bemutatóra a szerző is eljött. A kerekasztal-beszélgetésen több tudományterület neves képviselői vitatkoztak az eszmetörténet fontosságáról. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, Csák János, közgazdász-szociológus, volt londoni nagykövet, a kötet egyik fordítója, Horkay Hörcher Ferenc, filozófus- eszmetörténész, egyetemi tanár, Lánczi András politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és Mike Károly közgazdász, egyetemi docens.

EZT IS AJÁNLJUK:
    A szerző a könyvéről beszél a bemutatón.

    A szerző a könyvéről beszél a bemutatón.

    Fotó: Sulyok László

    John D. Mueller a 70-es-80-as években Jack Kemp kongresszusi képviselő csapatában együtt dolgozott a kínálat-oldali közgazdaság legjobb szakértőivel azon, hogy Ronald Reagan elnök új alapokra tudja helyezni az amerikai gazdaságot és ezzel megnyerje a hidegháborút a szovjetek ellen. Emellett 25 évig vezette a saját gazdasági és pénzpiaci elemző cégét. Az utóbbi tíz évben Washingtonban, az Etika és Közpolitika Központ nevű kutatószervezetnél dolgozik.

    Csaba László arról is beszélt, hogy az utóbbi időben a közgazdasági eszmetörténet oktatása nem csak a világon, hanem Magyarországon is háttérbe szorult. A most tanított makro- és mikroökonómiának semmi köze nincs ahhoz, hogyan kell vezetni egy kórházat, egy vállalatot vagy egy bankot. A hallgatókban sem vetődik fel, hogy a tanultakról másoknak más lehet a véleménye. Levizsgáznak és gyorsan elfelejtik, amit tanultak. Azt mondta:

    ebben a házban is áldozatául estünk a látszatnak. Olyan, minta egy amerikai egyetem lennénk, csak éppen a tartalom hiányzik. Azért, mert nem ismerjük a szakmánkat. Semmilyen szakmát nem lehet a szakma története nélkül tanítani.

    Izgalmas, nagyon bátor könyvLánczi András arról beszelt, hogy Mueller könyve az egyik legizgalmasabb, amit az elmúlt években olvasott. De szerinte az eszmetörténet oktatásának hiánya, messze nem csak a közgazdaságtudomány problémája. Minden társadalomtudomány ezzel küzd.

    Lánczi András szerint a történelmet felváltotta a historicizmus.

    Lánczi András szerint a történelmet felváltotta a historicizmus.

    Fotó: Sulyok László

    Mueller azt állítja, hogy Adam Smith megcsonkította a közgazdaságtudományt, a politikatudományban ez a vita Machiavelli körül zajlott le. Ugyanilyen törést okozott, hogy a politikai gondolkodásban nem kell a régi szerzőket tanulmányozni. Machiavelli kimondta, hogy őt nem érdekli, mit mondtak a régiek, a hasznosság a lényeg, a régi szerzők legfeljebb illusztrációk, a modern társadalomtudományokban nincs szükség a történelemre. Átvette a helyét a historicizmus, a történelmet díszletté silányító felfogás. Mueller könyve ezért áttörés Lánczi szerint, de ez nem jelenti azt, hogy ezentúl mindenki eszerint foglalkozik majd a saját tudományterületével.

    Mike Károly szerint a helyzet nem ennyire tragikus. A legjelentősebb közgazdászok, így Adam Smith is fontosnak tartották és foglalkoztak az eszmetörténettel. Nem csak az aktuális felvetéseiket kutatták, hanem visszamentek az időben és úgy vizsgálták meg a problémát.

    A hiányzó elemNagyon bátor könyvnek tartja Mueller munkáját Horkay Hörcher Ferenc is. A filozófus elmondta, hogy a könyv alapja annak belátása, hogy az ember személyisége és társas kapcsolatai fontos szerepet töltenek be a közgazdaságtudományban annak ellenére, hogy Smith ezeket nem vette figyelembe, amikor leszűkítette a közgazdasági gondolkodásmódot.

    Horkay arról is beszélt, hogy a könyv teljesen új helyzet elé állítja a közgazdaságtudományt, amikor kimondja, hogy nem csak a termelés, a csere és az érték fontos, hanem a végső elosztás is. Ennek egyik legfontosabb módja az ajándékozás, amivel eddig nem foglalkozott a közgazdaságtudomány. Az ajándékozás pedig a szeretettel és a barátsággal függ össze, ami azt feltételezi, hogy az embernek vannak társas kapcsolatai.

    Horkay Hörcher Ferenc azt magyarázza, hogy a könyv ellenforradalmi írás, mert vissza akarja állítani a dolgokat a normális kerékvágásba.

    Horkay Hörcher Ferenc azt magyarázza, hogy a könyv ellenforradalmi írás, mert vissza akarja állítani a dolgokat a normális kerékvágásba.

    Fotó: Sulyok László

    A könyv társfordítója, Csák János is az ember, mint társas lény szerepét emelte ki. Már 110 évvel ezelőtt is hatalmas vita volt a közgazdászok között abban, hogy a tudomány tárgya egy Robinson Crusoe-hoz hasonló, társas kapcsolatok nélküli, szigeten bolyongó lény. Vagy pedig az „emberi személy”, aki társas kapcsolatok hálójában éli az életét. A Robinson-érvvel szemben az anya-érv állt. Az anya, aki folyamatosan a személyek között mérlegel, kinek az érdekében tegyen valamit és hogyan tegye meg. Mueller és a „három A”, azaz Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás és Szent Ágoston azt mondja, hogy az anya és az anyai viselkedés az, akivel és amivel valójában mindannyian naponta találkozunk, nem pedig a lakatlan sziget Robinson Crusoe-ja.

    Csák János arról is beszélt, hogy kétezres évek után olyan közgazdászok kaptak Nobel-díjat, akik a munkájuk során figyelembe vették azt, hogy az ember társas lény. Szerinte fontos, hogy az ember ne szűkítse le saját magát érzelmileg és gondolkodásban.

    Mueller azt állítja A közgazdaságtan megváltása – A hiányzó elem újrafelfedezése című könyvében, hogy a közgazdaságtan legfontosabb eleme hiányzik. A gazdaság elméleti alapját Aquinói Szent Tamás dolgozta ki, ő még négy alapelemet vett figyelembe. Szerinte a gazdasági cselekvés során az ember javakat termel, cserél, eloszt és fogyaszt. Ez a skolasztikus gazdaságtan. Adam Smith ezek közül kivette az elosztást, azaz azt, hogy ki a javak legvégső felhasználója, és a fogyasztást, ami azt mutatja meg, hogy a javak mennyire hasznosak az embernek, milyen javakat akarnak fogyasztani. Smith ezzel túlegyszerűsítette a rendszert. Ezért az utána következő közgazdászok száz évvel később visszahelyezték a rendszerbe a fogyasztást, azaz figyelembe vették a hasznosságot is. Ezzel még mindig hiányos a rendszer, mert a szeretetet nem lehet a hasznosságra alapozni. Ugyanis a szeretetből ered a hasznosság, nem pedig a hasznosságból ered a szeretet. Mueller szerint a negyedik elem a legfontosabb, mert ez magyarázza meg az ember társas viszonyait, a szeretetet és a gyűlöletet. Ezek különböztetik meg az embereket egymástól és ezek mozgatják az emberek minden cselekedetét. Ezek a cselekedetek pedig az ajándékozásban és a károkozásban valósulnak meg. Ennek a negyedik elemnek a visszahelyezése a rendszerbe forradalmi változásokat hoz majd a közgazdaságtudományba Mueller szerint.

    A könyv a legjobb angolszász ismeretterjesztő hagyományban íródott, így a hétköznapi ember is tudja forgatni, mondta Csák János a Faktornak. Mueller ugyanis könnyen olvasható stílusban írta meg. A "Sofie világa" vagy a "Zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete" című könyvekhez lehet hasonlítani, amelyek a filozófiai mondanivalót egy kerettörténetbe ágyazva mesélik el.

    "A közgazdaságtudomány át tudja venni az összes többi társadalomtudomány szerepét" - mondta Csák János.

    "A közgazdaságtudomány át tudja venni az összes többi társadalomtudomány szerepét" - mondta Csák János.

    Fotó: Sulyok László

    Tehát szélesebb közönségnek szól, olyanoknak, akiket érdekel a közgazdaság, a teológia, a filozófia és a gazdaságtörténelem, vagy egyáltalán maga a történelem. Közérthetően beszél olyan dolgokról, amelyeket korábban a tudomány beszippantott magába, mintha csak az övé lenne.

    Egy jó orvos is el tudja nekem mondani, hogy mit csináljak a májammal vagy a lépemmel, hogy egészségesen működjenek. Akkor is, ha én nem vagyok orvos. Na, ugyanilyen ez a könyv. 

    - mondta Csák János. A volt nagykövet arról is beszélt, hogy hosszú idő kell még hozzá, hogy a könyv üzenetét általánosan elfogadják és használni kezdjék a közgazdászok, mégis, talán egyre többen lesznek, akik kitekintenek a saját várukból. És ha ők intellektuálisan becsületesek, akkor Csák szerint elgondolkodnak rajta, hogy még egy neoklasszikus közgazdásznak is van olyan szándéka, hogy valami jót tegyen. Csak azért nem tud, mert bizonyos dolgokat kizár a közgazdasági gondolkodásából.

    Ha azt mondom, hogy elmegyünk kirándulni biciklivel a Kékesre, abban van négy kijelentés. Én megyek, valakivel megyek, kell hozzá bicikli és kell a Kékes. Ha az egyik hiányzik, akkor nem igaz az állítás. Erről van szó

    - mondta Csák János. Másfél évszázada a neoklasszikusok is visszahelyeztek olyan dolgokat a tudományos gondolkodásukba, amit Adam Smith korábban félretolt. A közgazdászok képleteket írnak, és a képlet nem lehet teljes a hiányzó elem nélkül.  

    Fontos az együtt gondolkodás és a párbeszédCsaba László elmondta a Faktornak, hogy örülne, ha nagy hatása lenne a könyvnek. Ugyanakkor a szerző is azzal kezdte a könyve bemutatását, hogy az egyik barátja szerint mindenki el fogja olvasni a könyvét, kivéve a közgazdászok. Úgy pedig nehéz egy tudományt forradalmasítani, ha valaki kívül van rajta.

    "Izgalmas, koherens és fontos 3 az 1-ben könyv. Van benne eszmetörténet, teológia és gazdaságpolitika is" - mondta Csaba László

    "Izgalmas, koherens és fontos 3 az 1-ben könyv. Van benne eszmetörténet, teológia és gazdaságpolitika is" - mondta Csaba László

    Fotó: Sulyok László

    A közgazdász professzor utánaolvasott annak, hogy mi volt a véleményük a könyvről az amerikai kritikusoknak. Ők azt írták, hogy amíg a kritikai részt olvassák, addig könnyű egyetérteniük a szerzővel. Amikor jön a pozitív kifejtés, akkor az ember úgy érzi, hogy ez az ötszáz oldalas könyv nem elég hosszú, mert a mondanivaló zárt gondolati rendszert alkot, de az ötletek önmagukban nem állnak meg. Az amerikai kritikusok szerint a könyv nem fog senkit áttéríteni másfajta megközelítésre. Csaba László is ebben látja a könyv előnyét és hátrányát:

    Előnye, hogy nem kell nyugdíjszámítási szakértőnek, adótanácsadónak vagy nemzetközi pénzügyi szakértőnek lenni az elolvasásához. Ez egy jól olvasható, érthető könyv. De az is igaz, hogy a gyakorlati alkalmazási javaslatok eléggé vázlatosak. Inkább a logikai egység fenntartására figyelnek, mint a megvalósíthatóság feltételeire.

    Emiatt az elméleti közgazdászoknak nem annyira izgalmas a történet, a „policy” közgazdászok meg azt fogják mondani, hogy nem elég meggyőzőek az állítások. Csaba László azt is elmondta a Faktornak, hogy ezért attól tart, a könyv nem fog akkora visszhangot kiváltani, mint amekkorát megérdemel.

    Azt nagyon fontosnak tartja Csaba László, hogy egy teljesen újszerű, a hagyományostól eltérő szöveget kiadtak könyvben. És ugyanilyen fontos a könyv kiadásának célja, hogy a közgazdászok, politológusok, teológusok, filozófusok újra együtt gondolkodjanak és helyreállítsák a párbeszédet egymás között.

    Top 16