• Belföld
Faktor

Hatalmas a szakadék a bérek között: van, ahol feleannyit keresnek, mint Budapesten

Egyre inkább számít, ki hol él az országhatárokon belül, a fizetések közötti különbség ugyanis egyre nő az ország keleti és nyugati megyéi, valamint a főváros között.

A legszegényebb és a leggazdagabb megyékben élők havi nettó átlagbére között 2016-ban már 64 ezer forint volt az eltérés az egy évvel korábbi 58 ezer helyett, míg egy fővárosi havonta átlagosan 108 ezer forinttal kapott több nettó fizetést, mint az, aki Szabolcsban él. Egy évvel korábban még csak 97 ezer forint volt a különbség kettőjük fizetése között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.

2016-ban már 64 ezer forint volt az eltérés.

2016-ban már 64 ezer forint volt az eltérés.

A legtöbbet a fővárosiak keresik, ott 2016-ban a nettó átlagkereset 226 030 forint volt, bő tizenhétezer forinttal több, mint 2015-ben (208 966 forint). Ettől még a leggazdagabbnak számító megye, Győr-Moson-Sopron is jócskán elmarad, ott ennél átlagosan havonta 44 ezer forinttal kerestek tavaly kevesebbet, nettó 182 561 forintot.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Komárom-Esztergom megyében ennél 10 ezer forinttal volt alacsonyabb az átlagkereset, míg Fejér megyében 15 ezerrel (167 597 forint). A top öt utolsó tagja Vas megye, ahol tavaly a nettó átlagbér 160 506 forint volt. Pest megye csak a hetedik lett a rangsorban nettó 159 209 forintos átlagbérrel. Az utolsó három helyen Nógrád (133 906 forint), Békés (128 422) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye osztozik. Utóbbi az egyetlen, ahol még a 120 ezer forintot sem érte el a nettó átlagkereset, mindössze 118 420 forintot vittek haza tavaly a dolgozók átlagosan, ez ráadásul alig hétezer forinttal több az egy évvel korábbinál (111 680 forint).

    2016-ban egyébként összességében a hazai nettó átlagkereset 7,8 százalékkal nőtt a 2015. évihez képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagbére – családi adókedvezmény nélkül – 175 000 forint volt.

    A hazai nettó átlagkereset 7,8 százalékkal nőtt.

    A hazai nettó átlagkereset 7,8 százalékkal nőtt.

    A nemzetgazdasági ágak közül változatlanul a pénzügyi szolgáltatás, valamint az informatika és kommunikáció területén volt a legmagasabb a nettó átlagkereset (345 és 319 ezer forint). Ezzel szemben az egészségügyi és a szociális ellátásban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók keresték a legkevesebbet (103 és 110 ezer forintot).

    A Magyar Nemzet cikke szerint tavaly minden réteg foglalkoztatási mutatói javultak, a legfeljebb általános iskolát végzetteké éppúgy, mint a diplomásoké. A maximum nyolc osztályt végzetteknek még így is csak a 36,6 százaléka dolgozik (2015-ben 33 százalék volt ez az arány), addig a felsőfokú végzettségűek között 82 százalékról 84,4 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya a 15–64 évesek körében. A szakmunkások közel háromnegyede (74,1 százalék) dolgozott tavaly, ami 2,5 százalékos javulást jelent. Csak utánuk következnek a sorban az érettségivel rendelkezők 69,6 százalékos mutatóval.

    Nemek szerint vizsgálva a férfiak foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak, körükben a foglalkoztatási arány 73 százalékra nőtt, míg a nőké 60,2-re bővült. Sok nő azért nem dolgozik, mert kisgyermekével gyeden, gyesen van. Ezt mutatja az is, hogy a nők munkanélküliségi rátája (5,1 százalék) alacsonyabb a férfiakénál (5,2 százalék).

    A felsőfokú végzettségűek között 82 százalékról 84,4 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya.

    A felsőfokú végzettségűek között 82 százalékról 84,4 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya.

    A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat régiónként is megvizsgálta a foglalkoztatási adatokat. 2016-ban mindegyik régiót csökkenő munkanélküliségi ráta jellemezte. Leginkább Dél-Alföld munkaerőpiaci pozíciója javult: ott a foglalkoztatási arány 3,5 százalékponttal nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta 2,3 százalékponttal alacsonyabb lett. A foglalkoztatás szintje továbbra is Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, míg a legnagyobb munkanélküliséget az Észak-Alföldön mérték. A megyéket tekintve Győr-Moson-Sopron és Vas megyét jellemezte a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (2,1 és 2,6 százalék), miközben a legalacsonyabb foglalkoztatási arányt (59,9 százalék) és a legmagasabb munkanélküliségi szintet (11,6 százalék) is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték.

    Uniós összehasonlításban a jelenlegi 28 tagország átlagában a foglalkoztatási arány 67,1, a munkanélküliségi ráta 8,3 százalék volt.

    Kommentek:

    Top 16