• Politika
Faktor

Fizetésemelést kaphatnak az iskolákban nem tanárként dolgozók

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon - közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülése után.

Sipos Imre az MTI kérdésére azt mondta: ezek a dolgozók július 15-i és december 15-i dátummal számíthatnak majd a pluszjuttatásra. Azt is mondta: javasolják, hogy ez a kör 2017. január 1-jével 10 százalékos béremelést kapjon. Ebből 7 százalék általános emelés lenne mindenki számára, a fennmaradó 3 százalékról pedig az intézményvezetők döntenének.

A tárca javaslata legalább 15 ezer embert érint - közölte. Az előterjesztést a köznevelési kerekasztal résztvevői támogatták. Beszélt arról is, hogy kérik: ezt az emelést biztosítsák a többi, más fenntartású köznevelési intézményben.

Vizsgálják a PSZ 25 pontjátSipos Imre a kerekasztal üléséről szólva elmondta: elemezték a Pedagógusok Szakszervezetének 25 pontját. A gyerekekkel és tanulókkal foglalkozó felvetéseket két munkacsoport is tárgyalja, és minden szakmai szervezet javaslatát várják - közölte. A fenntartással összefüggésben megerősítették a fenntartói munkacsoport álláspontját, azaz hogy a fenntartás és működtetés területén egyértelmű lehatárolás szükséges. Kitért arra, hogy támogatják, a pótlékok differenciálásánál az intézményvezetőknek nagyobb mozgástere legyen.

A köznevelési kerekasztal ülése - fotó: MTI / Balogh Zoltán

A köznevelési kerekasztal ülése - fotó: MTI / Balogh Zoltán

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: a jövő évi költségvetésben várhatóan csaknem 100 milliárdos többlettel számolhat a köznevelés. A kerekasztalon ennek a 23 százalékos bővülésnek az ideális felosztásáról is meg kívánják kérdezni az intézményvezetőket, fenntartókat és a diákok képviselőit.

A mostani, hatodik ülés témái közül kiemelte még a délutáni iskolai benntartózkodás adminisztrációs terheinek mérséklését. Általános elvként megfogalmazódott, hogy ha a diák nem szeretne bent maradni, és a szülők ezt kérik, akkor az igazgatónak csak azt kell írásban rögzíteni, ha ezt elutasítja.

Fontos napirendi pont volt, ami a Pedagógusok Szakszervezetével folyó tárgyalások részét is képezte, hogy az új tankönyvek elbírálásánál minimálisra csökkentsék a hibák lehetőségét. Fontos, hogy minél több pedagógust vonjanak be a tankönyvek elkészítésébe, és azok minél jobb minőségűek legyenek - mondta Rétvári.

Kitért arra is, hogy bár most is meghívták, az ülésen nem vett részt sem a Pedagógusok Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, sem a civil közoktatási platform képviselője. Bíznak benne, hogy előbb-utóbb ezek a szervezetek is bekapcsolódnak a köznevelési kerekasztal munkájába - mondta Rétvári Bence.

A sztrájkról nem beszéltekKérdésre a szerdai országos pedagógussztrájkról azt mondta: a kerekasztalon ez nem került szóba. A sztrájktörvény alapján annak, aki nem dolgozik e napon, nem jár fizetés, az erre a napra járó bért pedig a sztrájkalapból igényelhetik azok, akik a munkabeszüntetés mellett döntenek - közölte az államtitkár.

A pedagógus munkacsoport képviseletében Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia alelnöke az egységes tanárképzés bevezetése mellett foglalt állást. Fontosnak tartják, hogy a pedagógiai-pszichológiai tárgyakat erőteljes súllyal kezeljék. A rektor a speciális doktori képzés mellett érvelt a pedagógusképzésben, és szólt arról is, hogy a pályaalkalmassági vizsga során az egyszeri megméretés nem elegendő, fokozatos pályaorientációt kell végezni. Hozzátette: a pedagógus-továbbképzés fontos része a szakmának, speciálisan a felsőoktatáshoz kellene kötni.

Kerekes Miklós, Ajak polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviseletében elmondta: egyetértenek azzal, hogy a fenntartás "a legjobb kezekben" az államnál van, itt a pedagógusok életpályamodellje biztosított. Az üzemeltetést illetően már változnak a vélemények, más az aspektus a megyei jogú városok és a vidéki kistelepülési önkormányzatok részéről. Szavai szerint a helyi problémákat helyben lehet a legjobban megoldani.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint "komoly előrelépés" történt a fenntartás és a pedagógusok foglalkoztatása területén. Hozzátette, a költségvetésben és a döntéshozatal iskolákhoz való közelítésében egyaránt előreléptek. Fontosnak tartaná ugyanakkor, hogy pedagógusok munkaterhei csökkenjenek, és azt szeretnék, ha a 22 óra alapján számolnák ki az iskolai státuszokat. A 32 órás kötött munkaidő a mostani formájában életszerűtlen, ebben is közeledtek az álláspontok - tette hozzá.

Az elnök üdvözölte, hogy a pótlékoknál "tól-ig határon" belül lehetőség lesz differenciálni. Vitás és rendezendő kérdésnek tartotta ugyanakkor a nyugdíjas álláshelyek betöltését.

Top 0