• Élet
Frányó Krisztina

Ezt teszi a csend az aggyal

A modern világban egyre ritkább az olyan pillanatok száma, amikor teljes csend vesz körül minket. Ez pedig káros hatással van az egészségünkre. A csend ugyanis képes olyan előnyöket gyakorolni az emberi agyra, amelynek eredményei nagyon fontosak lehetnek a mindennapi egészséges létezés során.

Fotó: Sulyok László

Az Egészségügyi Világszervezet 2011-es jelentésében a zajszennyezést „modern pestisnek” nevezte, mivel számos bizonyíték alapján azt állapította meg, hogy a környezet zajszintje káros hatással van a Föld népességének egészségére – írja a Huffington Post.

EZT IS AJÁNLJUK:

    A füleinket állandóan hangokkal töltjük meg: zenét vagy rádiót hallgatunk, tévét nézünk, és valamilyen módon állandóan zajt csapunk magunk körül. Ha belegondolunk, hogy mennyi időt töltünk egy nap teljes csendben, akkor a válasz nagyon kicsi arány lesz. Ahogy a belső és külső világunk egyre hangosabb lesz, úgy vágynak egyre többen a csendre – és nem véletlenül. A csend ugyanis több szempontból képes jótékony hatást gyakorolni az agyra, így sokkal kevésbé leszünk stresszek, ellenben a koncentrációs képességünk és a kreativitásunk nő. Négy hatást is igazolt a tudomány.

    Illusztráció

    Illusztráció

    1. A csend oldja a stresszt és a feszültségetA 19. században egy brit nővér és szociális munkás, Florence Nightingale azt írta, hogy a „felesleges zaj a legkegyetlenebb ellátási hiányt okozhatja a betegek esetében.” Szerinte a felesleges zajok szorongást és alváshiányt okozhatnak, valamint lassítják a betegek felépülését.

    Azóta Nightingale igazát több kutatás is igazolta. Megállapították, hogy a zajszennyezés magas vérnyomást és szívrohamot okozhat, emellett károsítja a hallást és az általános egészséget. A hangos zajok hatására aktiválódik az agy amygdala része, amelynek köszönhetően a szervezet a kortizol nevű stresszhormont bocsájtja ki magából. Egy pszichológus szerint már csecsemőkortól kezdve ilyen mellékhatásokkal jár a magas zajszint.

    Míg a túl sok zaj stresszt és fezsültséget okoz, addig a csend pont az ellenkezőjét eredményezi: oldja a feszültséget az agyban és a testben is. Egy 2006-os tanulmány szerint két percnyi teljes csend sokkal megnyugtatóbb lehet, mintha ugyanennyi ideig relaxáló zenét hallgatnánk – a hatások a vérnyomásban és az agyi vérkeringésben jelentkeznek.

    2. A csend feltölti a mentális erőforrásainkatMindennapos életünkben folyamatosan hatások érnek minket mindenhonnan. Mikor megszabadulunk ezektől a hanghatásoktól, az agy arra fordítja a figyelmét, hogy felfrissítse, helyreállítsa magát.

    A modern élet folyamatos figyelemigénye jelentős terhet jelent az agy frontális lebenyére, amely a magasabb szintű gondolkodásban, döntéshozatalban és problémamegoldásban vállal szerepet. Ennek köszönhetően a figyelmi forrásaink kimerülnek. Ilyenkor szellemileg fáradttá és zaklatottá válunk, így pedig nehezebben koncentrálunk vagy oldunk meg feladatokat, és új ötleteink sem nagyon születnek.

    A figyelem visszaállítási elmélet szerint az agy maga képes helyreállítani a kognitív forrásait olyankor, ha a megszokottnál kevesebb hatás éri. Csendben – például ha egyedül sétálunk a zajtalan természetben – képes pihentetni ezt az „érzékszervi őrét”, és közben helyreállítja az erőforrásait.

    Fotó: Mészáros Annarózsa

    3. Csendben az agy „alapértelmezett módra” kapcsolAz „alapértelmezett mód hálózata” akkor aktiválódik a tudósok szerint, mikor a „saját gyártású megismerés” állapotában vagyunk – azaz álmodozunk, meditálunk, fantáziálunk a jövőről, vagy hagyjuk csapongani az agyunkat – tehát ha nem a külső hatások késztetnek gondolkodásra, hanem a belső képek.

    Amikor az agy ilyen üresjáratban van, és elkülönül a külső ingerektől, akkor a gondolatok, érzelmek, emlékek és ötletek áramlanak bennünk. Ez az „alapértelmezett mód hálózata” segít értelmezni a tapasztalatainkat, empatikusabbá és kreatívabbá tesz minket, és a saját mentális és érzelmi állapotunkat tükrözi.

    4. A csend regenerálja az agysejteket2013-ban tudósok egereken végeztek kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen hatással vannak a különböző hanghatások az agyra. Ugyan a kutatók eredetileg kontrolleszközként használták a csendet, később mégis azt vették észre, hogy napi két és fél órányi csendszakaszt követően új sejtek fejlődtek ki a hippokampuszon – azon az agyi részen, amely leginkább felelős a tanulásért, a memóriáért és az érzelmekért.

    Ennek köszönhetően később azt is megállapították, hogy a csend terápiás eszköz is lehet – például depressziós vagy Alzheimeres esetekben, mikor a hippokampuszban csökkent az idegek regenerációs képessége.

    Top 16