• Belföld

Ezrek tüntettek Budapesten

Körülbelül 6000 ember gyűlt össze a Nyugati téren, azon a tüntetésen, amelyet 27 állatvédelmi szervezet közösen hirdetett meg az állatkínzás ellen. A tüntetők a Nyugati térről a Parlament elő vonultak, ahol a szervezők törvénymódosító javaslatot adtak át Horváth Istvánnak, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének.

"Elég volt! Börtönt az állatkínzóknak! Ébresztő!" – ezeket skandálta a tömeg. A tüntetés apropóját többek között egy nemrég nyilvánosságra került videó adta, ahol a deteki alpolgármester fia kegyetlenül veri szét baseballütővel egy kiskutya fejét. A tüntetők többek között azt követelték, hogy a deteki fiúra a legszigorúbb büntetést szabják ki, illetve, hogy minden megkínzott állat kapja meg azt a jogi védelmet, ami az állatvédelmi törvényben szerepel, és minden állatkínzó kapjon szigorúbb büntetést.

"Most lett elég"A deteki eset csak egy volt a sok közül, ám ez volt az, ami már akkora felháborodást keltett, hogy aktívan mozgolódni kezdtek az állatvédők. Ahogy Kállay Rita, a Rex Alapítványtól a Faktornak mondta:

a közösségi oldalakon napi szinten vannak megosztások  megkínzott állatokról. Most lett elég.

Az állatvédők törvénymódosító javaslatot fognak benyújtani, de Kállay Rita szerint ez a szintű társadalmi összefogás is nagy dolog. Sokan csatlakoztak és szerinte ez a társadalmi nyomás már elindíthat valamit. Szerinte a letöltendő börtön lenne az egyetlen visszatartó erő, ugyanis a pénzbírság szerinte nem elég.

A tüntetés egyik szervezője, Omáscsik Orsolya, az oroszlányi Ments meg állatvédő egyesület elnöke azt mondta a Faktornak, hogy el szeretnék érni, hogy szigorítsák az állatvédelmi törvényt, és hogy az állatkínzók valóságos büntetéseket kapjanak. A petíciót sok állatvédő szervezet együtt írta meg, de főként Kajó Cecíliához, a XVIII. kerület Közigazgatási és hatósági Iroda Birtokvédelmi és Állattartási ügyekkel foglalkozó osztályának vezetőjéhez fűzhető a jogszabály-módosítás szövege. A szervezők azt mondták, szerintük van rá esély, hogy hónapokon belül megtörténjen a törvénymódosítás.

A tüntetésen résztvevők többen úgy vélik, hogy mostanában sok állatokkal szemben elkövetett erőszakos esemény történik az országban, és ezek mellett már nem lehet szó nélkül elmenni. Egy magyar vizsla tulajdonosa például azt mondta:

A mai jogrendszer nem alkalmas arra, hogy megvédjük az állatainkat az állatkínzóktól. Most már példás büntetéseket kell ezzel kapcsolatban kiszabni.

Az állatkínzás ugyan benne van Btk-ban, bűncselekménynek számít, de ritkán kapnak letöltendő börtönt állatkínzók.  

Az állatvédők bizakodók

A résztvevők és a szervezők egy-két kivételtől eltekintve nagyon pozitívan látják a jövőt, hiszen nagy tömeg gyűlt össze a tüntetésen. Bíró Zsolt, a Fema állatvédő egyesület elnöke szerint ebből csak jó következhet.

Bízunk abban, hogy a Parlamentben és a törvényhozóknál nem süket fülekre találunk és bízom benne, hogy lesz olyan változás a törvénykezésben, ítélkezési gyakorlatban, ami lehetővé fogja tenni azt, hogy letöltendő börtönbüntetést kapjanak az állatok sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetői, és lesz végre precedens érték és visszatartó erő.

- mondta a Faktornak.

Arra a kérdésre, hogy mitől számít valami állatkínzásnak, többen nem tudtak konkrét választ adni, hiszen ez nagyon szubjektív. Valakinek már a jól táplált, de láncon tartott kutya is állatkínzásnak számít, holott az jogilag nézve csupán szabálysértés. Bíró Zsolt azt mondja, hogy:

A jelenlegi törvény értelmében az minősül állatkínzásnak, ami az állatnak maradandó egészségkárosodását vagy halálát okozhatja.

A tüntetésen, a Parlament előtt adták át Horváth Istvánnak, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének azt a törvénymódosító javaslatot, amely az állatkínzás büntetésének szigorítását tartalmazza. Horváth István azt ígérte, hogy a Parlament illetékes szakbizottsága meg fogja vizsgálni a beadványt.

Top 0