• Élet
Faktor

Ezek a dohányzás hatásai a terhes nőkre

Ha a terhes nő dohányzik, vagy folyamatosan valami káros anyagnak van kitéve, az zavart okozhat a baba génszabályozásában, ami a későbbiekben többféle betegségnek is a kiváltó oka lehet. Néhány kutatócsoport most tette közzé elemzését a dohányzó anyákról és babáikról. Genetikai csatatérről, az "öröklődésbe való becsapódási kráterekről írnak". Több száz, sőt, több ezer ilyen is lehet.

Alig akad olyan terhes nő, akinek újdonság, ha azt mondják neki, hogy a cigarettafüst árt a hasában lévő babának. Ennek ellenére minden ötödik terhes nő tovább dohányzik a gyerek születéséig. Vagy azért, mert úgy gondolja, hogy az elvonással a gyereknek több kárt okoz, mint a dohányfüsttel, vagy azért, mert egyszerűen nem érdekli.

Illusztráció

Illusztráció

De bármi is legyen az indítéka a további dohányzásnak, a testben növekvő magzatnak ez a mérgekkel való konfrontációt jelenti, amely a véren át az ő testébe jut. A mérgek a magzatot a legérzékenyebb fázisban érik el: akkor ugyanis, amikor a gének nagy része, amelyek a szervek fejlődését irányítják, rendkívül aktívak, amikor a szövetek és szervek is gyorsan nőnek, és a sejtek egyre gyorsabban szaporodnak, és fokozatosan átvesznek bizonyos szerepeket a fiatal testben. Az ebben keletkező hibák végzetes következményekkel járhatnak.

Ezért az embrionális fejlődés ideje az, amelyben az öröklődő anyag a legérzékenyebben reagál és maximális védelemre szorul. Már régóta köztudott, hogy például a dohányzó anyák gyerekei sokkal gyakrabban jönnek a világra ajak-, illetve szájpadhasadékkal, mint általában. Az is köztudott, hogy az éhező anyák babái pedig veszélyeztetettebbek a későbbi szívbetegségek, cukorbetegség kialakulásában.

A Los Angeles-i gyerekkórház tudósai, most a JAMA Psychiatry nevű szaklapban néhány tucat iskolás gyerek agykárosodásáról számoltak be, akiknek az anyjuk a terhesség alatt policiklusos szénhidrogének magas koncentrációjának volt kitéve, mint például a cigarettafüstből, tűzhelyekből és elavult fűtőberendezésekből származó káros anyagok. A gyerekek figyelemzavarosak, agresszívabbak voltak és az intelligenciatesztekben sokkal rosszabbul teljesítettek, mint a nem terhelt társaik.

Az amerikai Journal of Human Genetics újság a Terhességi és Gyerekkori Epigenetika konzorcium (PACE) elemzéséről számolt be. Először végeztek ilyen nagyszabású vizsgálatot: 6685 újszülöttet és anyát elemeztek, gyakorlatilag minden földrészről. Az anyák 62 százaléka nemdohányzó volt, a maradék dohányzók 13 százaléka pedig azt mondta, hogy a terhesség alatt is naponta szívott el cigarettát. Náluk genetikai változásokat is találtak. A hibás géneknek - amely gének a magzat fejlődéséhez és a szervek működéséhez létfontosságúak lennének - hosszútávon komoly következményei lehetnek, azaz különböző betegségeket idézhetnek elő - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A PACE - konzorcium a köldökzsinórvérsejtek elemzése során pontosan 6073 olyan esetet regisztrált, amelyek a dohányzó anyák babáinál epigenetikus változást mutattak ki. A legtöbb esetben itt a fejlődési génekről volt szó.

Veszélyes génelváltozások

Egy német kutatócsoport az immunológus Irina Lehmann (a lipcsei Helmhotz-Zenturm környezetkutatási intézettől) és Roland Eils (a heidelbergi Német Rákkutató Központtól) vezetésével 16 anya-gyerek párossal foglalkozott és a olecular Systems Biology újságban hozták nyilvánosságra az eredményeket. A résztvevőket egy 622 anyából és gyerekekből álló csoportból választották ki, akiket 2006 óta a St. Georg klinikán gondoznak. A 16 anya-baba páron a köldökzsinórsejteket, illetve a vérsejteket epigenetikusan teljes körűen ellenőrizték. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az egyes kiválasztott génrégiókban, hanem az összes genom vegyi elváltozásait észlelték és értékelték.

Az elemzések során kiderült, hogy mindenekelőtt azokban a régiókban, az úgynevezett enhanszerekben (olyan rövid DNS szakaszok, amelyek fokozzák a gének kifejeződését), találtak változásokat, amelyek meghatározóak a gének szabályozásában. Összehasonlítva a megfelelő génrégiót a nemdohányzó anyákkal és babáikkal a diszreguláció mérete egyértelmű: több mint 400 enhanszer epigenetikusan jelentősen megváltozott, és nagyszámú olyan génben érintettek, amelyek a cukorbetegségnek, elhízásnak vagy ráknak kiváltó okaiként ismertek.

Egy különösen szembeötlő példa a JNK2 gén. A protein, amit a gének használatával előállít, jelző molekulaként régóta ismert. A tüdőrákos vagy a gyakori tüdő-elzáródásos betegeknél a hibás szabályozás vagy mutáció ezekben a génekben mindig újra kialakult. Gyerekeknél, akik már a korai éveikben, például négyéves kortól betegek lesznek, és úgy sípolnak a lélegzetvételnél, mintha tüdőgyulladásuk lenne, azt mutatja, hogy a JNK2-gén kvázi inaktív. Ahogy a kutatócsoport az elemzésében találta, ez a gén epigenetikus módosulása, amely az anyaméhbe vezethető vissza.

Top 0