• Sport

EURO 2016 sorozat: Huligánok és egy fogadási botrány árnyékában - 6. rész (1980)

A Faktor folytatja az Európa-bajnokságok történetét bemutató sorozatát. A hatodik rész az 1980-as kontinenstornáról szól, amely több szempontból is rendhagyónak számított. Ekkor jutott ki először nyolc csapat az Eb-re, ekkor lett automatikusan résztvevő a házigazda, valamint 1980-ban rendeztek utoljára bronzmérkőzést.

Fotó: Europress - Steve Powell/Getty Images

Fotó: Europress - Steve Powell/Getty Images

Az első Európa-bajnokságra mindössze négy csapat jutott ki, de az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 1977. októberében úgy döntött, hogy megemeli a résztvevő csapatok számát nyolcra. Ez több módosítással is járt, többek közt a selejtező lebonyolítását is újra kellett gondolni. Az első öt alkalommal a rendező ország kiléte csak a negyeddöntők után dőlt el, de mivel a nyolccsapatos torna megrendezése nagyobb infrastruktúrát igényelt, így a rendező országot előre kijelölték.

Az 1980-as tornát hat ország szerette volna megrendezni – és ezzel alanyi jogon bejutni a csoportkörbe –, az UEFA-nál pályázott Anglia, Görögország, Olaszország, Hollandia, Svájc és az NSZK is. Az európai szövetség előbb két olyan országra szűkítette a mezőnyt, amely korábban már rendezett labdarúgó-tornát, így Olaszország (Eb, 1968) és Anglia (vb, 1966) maradt versenyben. A bizottság végül november 12-én egybehangzóan Olaszországra szavazott.

A tornára ugyan többen jutottak ki, de ez nem jelentette azt, hogy a kvalifikáció könnyebb volt. A házigazda olaszok mellett csak hét kiadó hely volt, így a 31 selejtezős csapatot hét csoportba sorsolták, ahonnan csak az első helyezett jutott tovább az 1980. június 11. és június 22. között megrendezett eseményre. A selejtezők sorsolását 1977. november 30-án tartották Rómában.

Szovjet és magyar búcsú a selejtezőbenA selejtezőben mindössze egy nagyobb meglepetés történt, és az éppen a magyarok csoportját érintette. Magyarország egy csoportba került az Európa-bajnokságra már négyszer kijutó Szovjetunióval, Finnországgal és Görögországgal. Első olvasatra úgy tűnhet, hogy a továbbjutás a magyarok és a szovjetek közt dőlt el, de a selejtező legkiegyenlítettebb csoportját végül Görögország nyerte meg.

Az Európa-bajnokságon ekkor még két pont járt csak a győzelemért, de az 5. csoportban így is egy győzelmen belül volt az első Görögország (7 pont) és az utolsó Szovjetunió (5 pont). A magyarok hiába győzték le a szovjeteket és a finneket hazai pályán, majd játszottak gól nélküli döntetlen a görögökkel, idegenben mindössze egy pontot szereztek, így 1976 után is lemaradtak az Európa-bajnokságról.

A Magyarország-Szovjetunió összefoglalója:

A szovjet és a magyar csapat kiesését leszámítva a papírforma érvényesült. Akkoriban kisebb meglepetésnek számított még, hogy Jugoszlávia sem jutott ki, miután egy ponttal megelőzte őket Spanyolország. A bővítés ellenére a tornán így csak egy újonc csapat mutatkozott be, méghozzá Görögország.

Halálcsoport és végtelenségbe nyúló bronzmeccsAz Európa-bajnokságok történetében először alakítottak ki csoportokat, amelyeket két négyesbe sorsoltak. A sors úgy hozta, hogy egy kvartettbe került az 1976-os Európa-bajnokság első három helyezettje, azaz Csehszlovákia, az NSZK és Hollandia. Melléjük sorsolták még Görögországot is.

Fotó: Europress - Getty Images/Getty Images

Fotó: Europress - Getty Images/Getty Images

A másik csoportba is három focinemzet került, Anglia, Spanyolország és a házigazda Olaszország mellett Belgium szerepelt a második négyesben. A belgák kijutása elsőre furcsának tűnhet, de Belgium a selejtezőben nem kapott ki, négy győzelmet és négy döntetlent értek el, így megelőzték Portugáliát, Ausztriát, Skóciát és Norvégiát is.

Az 1980-as Európa-bajnokságon nem rendeztek elődöntőket, a csoportgyőztesek az aranyért, míg a második helyezett együttesek a bronzért játszhattak.

Az 1. csoportban az NSZK az első két mérkőzésen eldöntötte a továbbjutás sorsát, Csehszlovákiát 1-0-ra, Hollandiát 3-0-ra győzték le. A németeknek az utolsó csoportmeccsen az is belefért, hogy döntetlent játsszanak Görögországgal. A második továbbjutó hely sorsa viszont csak gólkülönbséggel dőlt el, mert a csehszlovákok és a hollandok döntetlent játszottak egymással. Hollandia végül egy góllal maradt le a bronzmeccsről, mert a nyitómeccsen csak 1-0-ra verték meg Görögországot.

A 2. csoportban a hazai pályán szereplő olaszok csalódást okoztak, ráadásul a közhangulat sem volt jó az Eb előtt kitört totóbotrány miatt.

Mi az a totóbotrány?

1980-ban robbant ki az úgy nevezett Totonero, azaz a totóbotrány, amelyben több klub olasz klub és játékos is érintett volt. A botrány 1980. március 23-án robbant ki, miután két római bolttulajdonos elárulta, hogy több játékos is fogad a saját meccseire. A Milant és a Laziót is kizárták a bajnokságból, további öt klubtól pontokat vontak le. A Lazio csatárát, Bruno Giordanót, és Paolo Rossit is eltiltották, akik így kénytelenek voltak kihagyni a tornát. Két évvel később Rossi már tagja volt a világbajnoki keretnek, és gólkirály lett Spanyolországban.

A házigazda olaszok a védekezésre alapuló játékuknak köszönhetően nem kaptak gólt a csoportmeccsek során, 1-0-ra legyőzték Angliát, és 0-0-t játszottak Belgiummal és Spanyolországgal. A négy pont (ekkor még két pont járt a győzelemért) a csoport második helyéhez volt elég, kisebb meglepetésre a belgák lettek az elsők. Ugyanis a belgák szintén veretlenek maradtak, de több lőtt góljuknak köszönhetően ők nyerték meg a csoportot.

Hatalmas csalódás volt Angliának és Spanyolországnak a csoportban való kiesés, az angol focihuligánok óriási pusztítást végeztek Torino városában.

A Csehszlovákia-Hollandia bronzmeccs rekordhosszúságú lett, miután az 1-1-es rendes játékidőt követően nem született gól a hosszabbításban. A büntetőpárbaj végül a 9. párban dőlt el, a 18. rúgó, az olasz Collovati hibázott először. Ez azt jelentette, hogy az olasz csapat negyedik helyen végzett, míg a bronz a címvédő csehszlovákokhoz került.

A római döntőben az NSZK 2-1-re nyert. Az első gólt Hrubesch szerezte, a német csatár már a tizedik percben eredményes volt. A belgák a 75. percben nagy esélyt kaptak, mert kaptak egy jogtalan büntetőt - a szabálytalanság ugyanis a büntetőterületen kívül történt. A büntetőt a belgák belőtték, és úgy tűnt, újabb hosszabbítás következik.

Fotó: Europress - Steve Powell/Getty Images

Fotó: Europress - Steve Powell/Getty Images

A 88. percben végül Hrubesch megszerezte a második gólját is, így a világbajnok az NSZK lett a 2-1-es győzelemnek köszönhetően.

A mérkőzés összefoglalója:

A német csatár a mindent eldöntő gólt fejjel szerezte, ez volt a játékos védjegye. Hrubesch nyolc évet játszott a Bundesligában, ezalatt 136 gólt szerzett, ebből 81-szer fejjel volt eredményes.

A sorozat korábbi részei:

A franciák küzdelme a keleti blokkal - 1. rész (1960)

Franco fiai legyőzték a címvédő szovjeteket - 2. rész (1964)

Pénzfeldobás is kellett az olasz győzelemhez - 3. rész (1968)

Az utolsó magyar részvétel – 4. rész (1972)

Panenka legendás mozdulattal sokkolta a németeket - 5. rész (1976)

Top 0