• Sport

EURO 2016 sorozat: Az utolsó magyar részvétel - 4. rész (1972)

Folytatódik a Faktor Európa-bajnokságok történetét bemutató sorozata, a negyedik rész az 1972-es belgiumi kontinenstorna eseményeit eleveníti fel. Ez a bajnokság a Gerd Müller vezette NSZK mellett azért érdekes, mert ekkor lépett pályára utoljára a magyar labdarúgó-válogatott a tornán. Ez a sorozat 2016. június 14-én Ausztria ellen fog megszakadni. Magyarország utolsó Eb-gólját Kű Lajos szerezte 44 évvel ezelőtt.

Franz Beckenbauer átveszi az Európa-bajnoki trófeát - Fotó: uefa.com

Franz Beckenbauer átveszi az Európa-bajnoki trófeát - Fotó: uefa.com

A negyedik Európa-bajnokság házigazdája Belgium volt, amely óriási meglepetést okozva jutott be a legjobb négy közé. A belgák a címvédő olaszokat győzték le a negyeddöntőben, így esélyük nyílt megpályázni a kontinenstorna rendezését.

Az Európa-bajnokság selejtezőire 32 csapat jelentkezett, amelyeket nyolc darab négyes csoportba sorsoltak. Érdekes párosítások is születettek, hiszen egy csoportba került Spanyolország és a Szovjetunió, de a francia-magyar duó is ugyanabban a kvartettben kezdte meg a selejtezőt.

A magyarok útja BelgiumigMagyarország nagyon rosszul kezdte a selejtezőket, három meccs után mindössze három pontja volt az együttesnek. Fontos megjegyezni, hogy ekkor még csak két pont járt a győzelemért és egy a döntetlenért. Ezek ellenére sikerült a kvalifikáció második felében Franciaországot, Norvégiát és Bulgáriát is legyőzni, így a magyar csapat bejutott a legjobb nyolc közé.

A negyeddöntőben Magyarország ellenfele Románia volt, amely nagyon megnehezítette Illovszky Rudolf fiainak dolgát. Az első meccsen mindössze 1-1-es döntetlen született Budapesten, míg a második találkozón 2-1-es Magyarország vezetésnél Kocsis büntetőt hibázott, így nem dőlt el a mérkőzés. A végeredmény 2-2 lett, amelynek köszönhetően a két csapat semleges helyszínen, Belgrádban játszotta le a továbbjutásról döntő harmadik összecsapást. 1972. május 17-én, Belgrádban a magyar csapat végül Szőke István 89. percben lőtt góljával legyőzte Romániát, és bejutott az elődöntőbe.

Belga meglepetés, magabiztos NSZKA magyarok mellett a szovjetek is megszenvedtek a döntőbe jutásért, előbb a csoportban kellett megelőzzék az 1964-es bajnok spanyolokat, majd a negyeddöntőben az Európa-bajnokságokon rendre jól szereplő Jugoszláviát ejtették ki 3-0-s összesítéssel.

A selejtező legnagyobb meglepetését kétségkívül Belgium okozta, amely az Eusébioval felálló portugálokat és a skótokat is megelőzte az 5-ös számú csoportban, majd a legjobb nyolc között összesorsoltál őket az Európa-bajnoki címvédő olaszokkal. Az első meccsen a belgák jól tartották magukat, és kihúzták 0-0-ra az odavágót a San Siróban. A visszavágón Van Moer és Van Himst góljával 2-0-ra vezetett a hazai csapat, amelynek Riva csak a 86. percben tizenegyesből tudott betalálni. A címvédő 1968-hoz hasonlóan nem jutott be a legjobb négy közé.

Horst-Dieter Hottges elfejeli a labdát Rodney Marsch elől - Fotó: Europress - Central Press/Hutlon Archive/Getty Images

Horst-Dieter Hottges elfejeli a labdát Rodney Marsch elől - Fotó: Europress - Central Press/Hutlon Archive/Getty Images

Bejutott viszont történelme során először az NSZK, amely a selejtezőt veretlenül teljesítette, négy győzelem mellett két döntetlent értek el. A legjobb nyolc között Anglia volt az ellenfelük, és a nyugat-német együttes már az első meccsen, a Wembleyben eldöntötte a továbbjutás sorsát. Ugyan az összecsapás a 85. percig 1-1-re állt, de a hajrában Netzer és Gerd Müller is betalált, így a végeredmény 1-3 lett, és Anglia elszenvedte fennállása negyedik vereségét hazai pályán. A visszavágón nem született gól, a döntőbe az NSZK jutott.

A magyarok utolsó részvételeA döntő házigazdája a torna meglepetéscsapata, Belgium volt. A belga siker annyira váratlan volt, hogy az ország nevezése mellett küldött pályázatot az UEFA-nak Anglia és Olaszország is, azok ellenére, hogy be sem jutottak az elődöntőkbe.

Herbert Wimmer gólt lő a döntőben - Fotó: uefa.com

Herbert Wimmer gólt lő a döntőben - Fotó: uefa.com

1972-ben kevés magyar gondolta volna, hogy a válogatottnak 44 évet kell arra várnia, hogy Európa-bajnokságon szerepeljen. A magyarok, miután a románokat kiejtették, ismét a szovjetekkel találták szembe magukat. A mérkőzésre egyes források szerint mindössze kétezer, míg az UEFA szerint 6000 néző volt kíváncsi azért, mert a belgákat a Belgium-NSZK elődöntő jobban érdekelte.

A mérkőzés egyetlen gólját Anatolij Konkov lőtte a második félidő elején. A meccs végén egyenlíthetett volna a magyar csapat, Revaz Dzsodzsuasvili felrúgta Dunai Antalt a tizenhatoson belül, de Zámbó Sándor tizenegyesét Jevgenyij Rudakov kivédte, így a döntőbe a szovjetek jutottak.

A magyarok kiesnek a Szovjetunió ellen:

A másik ágon Müller két góljával 2-1-re nyertek a nyugat-németek, így Szovjetunió-NSZK döntőt játszottak a Heysel Stadionban. A mérkőzés előtt nem sok jót jósoltak a szovjeteknek a szakértőt, leginkább azért, mert a két csapat 1972-ben már találkozott egymással: a müncheni olimpiai stadion avatómeccsén az NSZK 4-1-re nyert.

A döntő is simán alakult, Gerd Müller ismét duplázott, sőt Wimmer is betalált, így a meccset 3-0-ra, veretlenül az NSZK nyerte. A torna gólkirálya négy góllal Gerd Müller lett, más játékos nem talált egynél többször a kapuba.

A döntő összefoglalója:

A bronzmérkőzésen a motiválatlan magyarok 2-1-re kikaptak Belgiumtól, a magyar csapat utolsó Eb-gólját Kű Lajos szerezte tizenegyesből.

A Belgium-Magyarország mérkőzés góljai:

A mérkőzésen pályára lépett Dunai II Antal is, a játékossal korábban a Faktor is készített interjút.

A sorozat korábbi részei:

A franciák küzdelme a keleti blokkal - 1. rész (1960)

Franco fiai legyőzték a címvédő szovjeteket - 2. rész (1964)

Pénzfeldobás is kellett az olasz győzelemhez - 3. rész (1968)

Top 0