• Külföld
Faktor

Újabb emberes űrmisszióra készülnek a csillagászok: ide küldenének űrhajót

A NASA ki akarja deríteni, mi történhet a Földdel, ha komoly klímaváltozáson megy keresztül.

A Vénusz felszínén pokoli körülmények uralkodnak, de az atmoszférájának egy rétege egészen földszerű - ide küldene lebegő űrállomást a NASA azért, hogy megfigyeljék, mi történhet a Földdel, ha komoly klímaváltozáson megy keresztül.

A Vénusz felszínén nagyjából 460 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, ami magasabb, mint sok fém olvadáspontja, vulkanikusan aktív, és geológiai szempontból még fiatal, ezért a felszíne még mindig formálódik.

EZT IS AJÁNLJUK:

    A Magaslégköri Vénusz Operációs Koncepció (High Altitude Venus Operational Concept, HAVOC) a Vénusz atmoszférájába küldene lebegő, emberek lakta űrállomást azért, hogy az űrhajósok tanulmányozzák a bolygó klímáját. Bármilyen furcsán hangzik ugyanis, a Vénusz légkörében találunk leginkább földszerű körülményeket: 50-60 kilométeres magasságban hasonló a nyomás és a hőmérséklet, mint a saját bolygónk alsóbb légköri rétegeiben.

    Ez azt jelenti, hogy ha csak a hőmérsékletet és a nyomást figyeljük, az űrhajósok itt akár nyomásálló űrruha nélkül is kimerészkedhetnének az űreszközre, egyedül oxigénpalackra lenne szükségük a 20-30 Celsius-fokos melegben.

    Csakhogy a Vénusz atmoszférájában szemerkélő kénsav is található, ami sűrű felhőket képez (ezeknek a felhőknek köszönheti, hogy ennyi fényt visszaver a Naptól, és ilyen ragyogónak tűnik a földi égbolton). A kénsav ellen viszont szerencsére már megvan a megfelelő technológiánk: több kereskedelmi forgalomban is kapható anyag, mint például a teflon, vagy néhány műanyag, ellenáll a kénsav okozta korróziónak.

    A Vénusz felszíne egyébként még most is viszonylag feltérképezetlennek számít: a XX. század hajnalán az emberek úgy gondolták, hogy a felszíne egyfajta földönkívüli paradicsom erdőkkel, mocsarakkal, sőt, dinoszauruszokkal. Az 1950-es években az Amerikai Természettudományi Múzeumban fel lehetett iratkozni egy jövőbeli Vénusz-utazásra, mindehhez csak egy postacímet és egy nevet kellett megadni (a múzeum más bolygókra is hirdetett ilyen listát, de nem csoda, hogy a Vénuszra sokan akartak eljutni). Az 1970-es években, a szovjet Venera missziók során aztán végleg kiderült, hogy a bolygó minden, csak nem luxusüdülő, készültek ugyanis fotók a felszínről, amely inkább hasonlított egy földönkívüli pokolra, mint a paradicsomra.

    A Vénuszról jelenleg nagyjából mindent ezekből a missziókból, valamint a NASA Magellán űrszondájától tudunk, amely négy éven át gyűjtött adatokat a bolygó körül keringve. Sokat eddig nem foglalkoztak vele, hiszen biztos, hogy nincs élet a felszínén, emberek számára lakhatatlan, és keveset tud elmondani a galaxis vagy az univerzum keletkezéséről is.

    A NASA azért akar mégis embert küldeni a Vénuszra, mert valószínűleg hasonló bolygó lehetett valaha, mint a Föld, de fejlődésének korai szakaszában az elszökő üvegházhatású gázok miatt a klímája gyorsan és jelentősen megváltozott. Bár a Földön egyelőre nem kell ilyen gyors változásokra számítanunk, a bolygó légkörében jól kutatható, mi történne hasonló extrém esetekben a földi körülményekkel. A HAVOC űrhajósai ráadásul kutathatnák az atmoszférát olyan élőlények után, amelyek a Földön is hasonló extrém helyszíneken élnek: az Acidianus infernus például a vulkánok savas környezetében is megtalálható, de a bolygónk felsőbb légrétegeiben is vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek akár a Vénusz durva körülményeit is kibírhatnák.

    A HAVOC-nak azonban egyelőre nincs pontos dátuma, valószínűleg rengeteg előkészítést és sikeres tesztmissziókat igényel majd, hogy ténylegesen beinduljon a munka. A jelenlegi technológiánkkal azonban már megvalósítható egy ilyen projekt, kérdés, hogy érdemes-e rá erőforrást áldozni az olyan nagy projektek mellett, mint amilyen például egy Mars-utazás - írja a 24.hu.

    Kommentek:

    Top 16