• Belföld
Faktor

Kiderült, ez okozza a legnagyobb feszültséget a magyar párkapcsolatokban

Két kutató megvizsgálta, hogy milyen szerepe van a párkapcsolati boldogságban a pénznek.

Modern gazdaságpszichológiai kutatások kimutatták, hogy a pénz boldogabbá teheti az embert. Önmagától a pénztől nem leszünk boldogabbak, hanem a hétköznapi életünkben betöltött szerepe miatt, hiszen azt számunkra kedvezően használva érezzük magunkat elégedettebbnek. Hajdu Gábor és Hajdu Tamás, akiknek tanulmánya idén jelent meg a European Sociological Review folyóiratban, annak jártak utána, hogy milyen hatása van a pénznek a kapcsolatainkra, illetve mennyire határozza meg a szubjektív jóllétünket az, hogy a férfi vagy a nő keres jobban.

Magyarországon még mindig a hagyományos nemi szerepek szerint élünk.

Magyarországon még mindig a hagyományos nemi szerepek szerint élünk.

Kutatásuk a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének 2004-2005-ös adatfelvételének alapján készült, 7870 önkéntes válaszadó részvételével (Egészen pontosan 13542 válaszadó volt, viszont nem vizsgálták azok válaszait, akik egyedül éltek, és azokét sem, akik azonos nemű partnerükkel éltek, valamint azokat sem, akiknek partnerük 21 évnél fiatalabb, vagy 79 év feletti).

EZT IS AJÁNLJUK:

    Megkérdezték, hogy az illető, illetve a partnere mennyit keres, illetve hogy mennyire elégedett az életével. Azt tapasztalták, hogy ha a nő többet keres, akkor mind a nők, mind a férfiak kevésbé tartják magukat elégedettnek. Azt nem vizsgálták, hogy ez a gyakorlatban hogyan nyilvánul meg a kapcsolatokban, de feltételezik, hogy feszültségeket okoz. Más kutatások, amelyek más adatokat használtak, vizsgálták azt, hogy gyakoribb a válás, vagy egyáltalán a válásról való gondolkodás, ha a nő többet keres. "Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire elégedettek a kapcsolatukban az emberek, és ott is az jött ki, hogy nemcsak az életükkel elégedetlenek, hanem a partnerkapcsolatukkal is, ha a nő több pénzt keres" - mondta a Pénzcentrumnak Hajdu Gábor, a tanulmány egyik szerzője, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Hozzátette, valódi okságról nem lehet beszélni, de a kutatás alapján úgy tűnik, hogy azok, akik a tradicionális nemi szerepeket preferálják (vagyis, hogy a férfi a családban a kenyérkereső), azoknál az, ha a nő többet keres a férfinál, még inkább negatív hatással van arra, mennyire érzik elégedettnek magukat.

    Magyarországon a nők 23,4 százaléka keres többet a partnerénél, és az utóbbi időben több magyar nő szerez diplomát, mint ahány férfi.

    Ugyanakkor ennek ellenére makacsul tartja magát az a nézet, hogy a férfiak dolga a pénzkeresés, és a nőknek inkább otthon kell helyt állniuk. Ezt több kutatás is alátámasztotta, melyeket Hajduék is megemlítenek saját tanulmányukban. Példaként említhetjük a 2010-es European Social Survey, vagy röviden ESS nevű, nagy nemzetközi kérdőíves felmérés eredményeit, amelyekből kiderült, hogy a 27, vizsgálatban részt vevő ország közül a magyarok az élen végeztek. "Ha kevés a munkalehetőség, a férfiaknak elsőbbséget kellene élvezniük a munkavállalásban" - ezzel az állítással a magyar válaszadók 53,5, míg azzal, hogy "Egy nőnek fel kell készülnie arra, hogy a családja érdekében kevesebb fizetett munkát végezzen", 54 százalék értett egyet.

    A Nemzetközi Társadalmi Felmérés Program egyik vizsgálata is jó példa, amelyből kiderült, hogy a magyarok jelentős része egyet értett a következő állítással: "A férj feladata a pénzkeresés, a feleségé a háztartás és a család ellátása." Érdekes adat, hogy míg 1988-ban a válaszadó magyarok 40,6, addig 2012-ben már 43,3 százaléka vélekedett így.

    Ennek fényében talán nem annyira meglepő, hogy a nőket is rosszul érinti, ha többet keresnek partnerüknél. Hajdu Gábor megjegyzi, hogy a témát, vagyis a jövedelem és a szubjektív jóllét kapcsolatát még régóta kutatják, és az is régóta tudott tény, nem az abszolút jövedelem, ami leginkább számít (persze azért egy fizetésemelés jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy elégedettebbek legyünk az életünkkel, hiszen mutatja, hogy megbecsülnek bennünket a munkahelyünkön), hanem a relatív jövedelmi helyzet. Vagyis az, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel, nagyban függ attól, hogy másokhoz viszonyítva hogyan élünk, mennyit keresünk.

    "Egy kutatásból kiderült, hogy ha választhatnának az emberek, hogy 50 ezer dollárt keresnek, és körülöttük mindenki más 25 ezer dollárt kap , vagy keresnek 100 ezret, de körülöttük mindenki más 200 ezret, akkor inkább kevesebbet keresnének, viszont másokhoz képest többet. Ezzel kezdtünk el foglalkozni magyar adatokon. Általában azt mondják, hogy a barátokhoz vagy a kollégákhoz viszonyítanak az emberek, és itt arra voltunk kíváncsiak, hogy a háztartáson belüli összehasonlítás mennyire fontos" - mondta Hajdu Gábor arra a kérdésre, hogy jött a kutatás ötlete.

    Arra a kérdésre, hogy miért több mint 10 éves adatokkal dolgoztak, azt válaszolta, hogy amikor elkezdték az elemzést, ezek voltak a legfrissebb adatok, amiket szerzőtársával használhattak. Ugyanakkor, jegyezte meg Hajdu, nem valószínű, hogy a talált összefüggés lényegesen változott volna az elmúlt 10 évben, hiszen a tanulmányukban is idézett 2017-es Eurobarométer felmérés szerint a nemi sztereotípiák továbbra is igen erősek Magyarországon.

    Az adatokból az is kiderült, hogy a magyar nők talán azért is elégedetlenebbek, ha többet keresnek, mint a férfiak, mert hiába dolgoznak, a házimunka eloszlása nem változik, továbbra is a nők végzik a munka oroszlánrészét. (Idén tavasszal jelent meg a KSH láthatatlan munkával kapcsolatos tanulmánya, amelyből kiderül, hogy egy átlagos magyar 2010-ben naponta átlagosan 164 percet töltött fizetett, 214 percet pedig nem fizetett munkával. A g7 elemzéséből kiderül, a férfiak - 15 és 84 éves koruk között - átlagosan napi egy órával többet dolgoznak, mint a nők, viszont két órával kevesebbet foglalkoznak a ház körüli munkákkal. A gyerek gondozásával is feleannyi időt töltenek a férfiak, mint a nők. Cserébe egy nap átlagosan háromnegyed órával több szabadidejük van, mint a nőknek.)

    Élettársi kapcsolatA kutatásban külön fejezet foglalkozik az élettársi viszonnyal. Korábbi kutatások eredményeire utalva Hajduék azt írják, az élettársi kapcsolatban élők kevésbé elkötelezettek partnerük iránt, mint a házasságban élők. Úgy tűnik, hogy ahol elkötelezettebbek az emberek a kapcsolat, illetve a partner iránt, ott kevésbé számít a jövedelemeloszlás is. Arra a felvetésre, hogy már önmagában érdekes, hogy azt feltételezzük, hogy az élettársi kapcsolatban élők kevésbé elkötelezettek lennének, a szakember azt mondta, ez csupán egy valószínűségi összefüggés, a használt adatok alapján ugyanis azok, akik élettársi viszonyban éltek, arról számoltak be, gyakoribbak a viták és gyakrabban felmerült a szakítás gondolata is.

    "Azt nem lehet mondani, hogy sokkal elkötelezettebbek a házasok a párkapcsolatuk iránt, de van egy ilyen korreláció. Ebben a kutatásban nem mérték, hogy ki mennyire elkötelezett a kapcsolata iránt. Közvetett indikátorok alapján mondhatjuk azt, hogy az élettársi kapcsolatban élők kevésbé elkötelezettek"  - mondta Hajdu Gábor, aki megjegyezte, olyan következtetést az adatok alapján nem lehet levonni, hogy Magyarországon jobban működnének azok a kapcsolatok, ahol a férfiak többet keresnek. Az viszont egyértelműen kitűnik az adatok elemzéséből, hogy ha egy nő több pénzt keres, mint a partnere, akkor mind a nő, mind a férfi elégedetlenebb lesz az életével. Ugyanakkor azoknál a pároknál, ahol kevésbé ragaszkodnak a hagyományos nemi szerepekhez, ott a nő magasabb jövedelme nem számít, nem lesz jelentős hatása arra, mennyire elégedettek az életükkel az érintettek.

    Hajdu Gábor hangsúlyozta, a nemi sztereotípiák, az előítéletek leküzdése lenne a kulcsa annak, hogy megszűnjön a jövedelemkülönbségekből fakadó feszültség.

    "A gondolkodásmód azonban lassabban változik, mint a gazdasági valóság, vagyis hogy egyre több nő kerül vezetői pozícióba, és keres több pénzt, mint a férje vagy élettársa" - jegyezte meg a szakember. Hangsúlyozta, hogy a magyarok többsége még mindig azt várja el, hogy a férfi legyen a fő kenyérkereső, ugyanakkor az, hogy egyre több nő szerez diplomát és nő a nők foglalkoztatottsága is, nem ebbe az irányba mutat. Vagyis, ha nem változik a gondolkodásmód, akkor marad az elégedetlenség is.

    Kommentek:

    Top 16