• Belföld
Faktor

Ezzel a módszerrel tüntetik el az ékszerteknősöket

Már elkezdték kiszedni az ékszerteknősöket a Feneketlen-tóból, mert nem oda tartoznak. Az ékszerteknősök ugyanis nem őshonosak Magyarországon, viszont kiszorítják az őshonos mocsári teknősöket a hazai vizekből. Mindezt a gazdiknak köszönhetjük, akik megunt teknőseiket szabadon eresztik. Az ékszerteknősök most új otthont kapnak, a Fővárosi Állatkertbe viszik őket.

Rengeteg ember vitte saját, otthoni teknősét a Feneketlen-tóba, de ez egyáltalán nem jó ötlet. Veszélyt jelentenek az őshonos mocsári teknősökre, de betegségeket is terjeszthetnek, ezért a Fővárosi Állat- és Növénykertbe költöztetik őket.

A vörös- és sárgafülű ékszerteknősöket azután viszik ki, hogy megunják őket otthon. Ők áttelelnek, és néhol szaporodnak is a hazai vizekben.

Nem őshonos teknősök a budapesti Mély-tóban. Fotó: Halpern Bálint - Magyar Madártani Egyesület

Nem őshonos teknősök a budapesti Mély-tóban. Fotó: Halpern Bálint - Magyar Madártani Egyesület

EZT IS AJÁNLJUK:

    A jelenlétük több okból is baj. Főleg azért nem kellene a magyarországi vizekben úszkálniuk, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek jelentenek konkurenciát.

    Ugyan még mindig vannak mocsári teknősök a tóban, de jelentősen lecsökkent az egyedszámuk, és ez az emberek hibája.

    Az ékszerteknősök, akiket gazdáik engedtek a tóba ugyanazt - vagy sokszor még  többet - esznek, mint őshonos rokonaik, ráadásul napozó helyeiket is elfoglalják. A kisebb testű mocsári teknősök nem is tudják tőlük visszafoglalni a helyet, hiszen egész egyszerűen nem elég erősek, az ékszerteknősök viszont elég agresszívak - mondta a Faktornak Halpern Bálint, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának projektvezetője.

    Ezen felül egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeket is.

    Halper Bálint, az MME programvezetője a teknőscsapdával. Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

    Halper Bálint, az MME programvezetője a teknőscsapdával. Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

    Befogásukra a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály kétféle csapdát használ, napozócsapdákat és csalizott varsacsapdákat is. A napozócsapda egy vízen úszó keret, amire napozni másznak ki a teknősök és ha a belseje felé ugranak a vízbe, akkor a víz alatt lehálózott keret fogságába esnek. Ebből már nem tudnak kimászni.

    A varsacsapdák pedig hálóból készülnek. Ezekbe nagyon könnyű bejutni, de kijönni már nem tudnak a teknősök, a csapóajtók miatt. Egyik csapdában se sérülnek meg és levegőt is tudnak venni, így életben maradnak a csapda kiürítéséig.

    Halper Bálint, az MME programvezetője a kifogott teknősökkel. Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

    Halper Bálint, az MME programvezetője a kifogott teknősökkel. Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

    Most még 50-100 nem őshonos teknős lakik a tóban, mindet megpróbálják októberig befogni. Utána az iszapba ássák magukat, mert jön a tél. A teknősök nem nagyon szaporodtak itt, így ez a magas létszám szinte teljesen az emberek számlájára írható.

    Ha esetleg megunná a teknősét, sose engedje szabadon, inkább vigye egyből valamelyik állatkertbe!

    A kifogott teknősök. Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

    A kifogott teknősök. Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

    Kommentek:

    Top 16