• Élet
Faktor

Ön is hazaviszi a tollakat az irodából? Vigyázzon, eldurvulhat a helyzet

Egyre gyakoribbak a munkahelyi lopások.

Az utóbbi időben elszaporodtak a munkahelyi lopások. Olyannyira, hogy az Atlantic szerint amikor 2013-ban egy amerikai könyvvizsgáló elemzőcég kikérdezett egy rakás munkavállalót, 52 százalékuk vallotta be, hogy már lopott el a cég tulajdonában álló dolgot a munkahelyéről, és a helyzet egyre rosszabb.

Az Association of Certified Fraud Examiners (Hitelesített Csalásvizsgálók Szövetsége) jelentette, hogy a lopás miatti céges veszteségekben a nem pénzbeli céges tulajdon aránya – ami az íróasztalokon lévő tollaktól a raktárakban álló készletdobozokig mindent takarhat – a 2002-es 10,6 százalékról 2018-ra megduplázódott, 21 százalékra nőtt. A menedzserek emiatt a szükségesnél több mint 20 százalékkal több irodaszert rendelnek, alapból belekalkulálva a költségekbe a belsős lopásokat.

Illusztráció.

Illusztráció.

Néhány tárgy (olló, jegyzetfüzet, tűzőgép) állandóan eltűnik, mások szezonálisan szoktak elfogyni. A ragasztószalagok például jellemzően az ünnepek környékén fogyatkoznak meg, amikor otthon ajándékokat kell csomagolni, illetve a szülők augusztusban összelopkodják a gyereknek a következő iskolai tanévhez szükséges felszerelést. Amikor pedig megjelenik egy új Apple-termék, egyes dolgozók közlik, hogy a céges Iphone-juk eltörött, az IT-sok pedig kérdés nélkül kicserélik.

Mark R. Doyle, a Jack L. Hayes International veszteségmegelőzési tanácsadó cég elnöke az alábbi okokat teszi felelősség az irodákban terjedő bűnözésért:

  • csökkent a belső felügyelet,
  • könnyebb lett online eladni a lopott cuccokat, és
  • „a munkavállalói becsület általános csökkenése”.

De a munka és a magánélet közötti határ elmosódása is közrejátszhatott: a teljes állásban dolgozók naponta átlagosan 3,3 órát dolgoznak otthonról. Miután a Redditen többen is bevallották névtelenül, hogy loptak már a munkahelyükről mindent villanykörtétől vécépapíron át műanyag karácsonyfán keresztül vizes palackban kicsempészett ablaktisztítóig, az egyikük megnyugtatott egy munkahelyi kávé-tolvajt, hogy az nem lopás, mert a hétvégén otthonról dolgozik és nyilvánvalóan kávéra van szüksége.

Brian Friedman, az HD Supply vagyonvédelmi igazgatója az Atlanticnek azt mondta, a magánélet és a munka határainak megszűnésével átértékelődik az irodai tárgyak hazavitele is, már a dolgozók sem lopásként gondolnak rá, hanem „jogosultságként”.

David Welsh, az Arizonai Állami Egyetem üzleti professzora szerint viszont az alkalmazottak hiába nem tekintik ezt lopásnak, a legkisebb érték lenyúlása is rossz folyamatokat indíthat be. Egy 2014-es tanulmányban arról írt a társaival, hogy akár egy ceruza ellopása is nagyobb szabálysértésekbe hergelheti az embert az erkölcsi elszakadásként ismert társadalmi-kognitív mechanizmuson keresztül. Ez valahogy úgy működik, hogy az ember egy belső monológot indít, hogy minimalizálja a bűntudatát: „Rendben van, hogy ellopom ezt a papírt, mert annyi munkaügyi dokumentumot nyomtatok otthon.” Innen pedig kis lépésekben hamar eljuthat a munkavállaló az egyre nagyobb szabálysértésekig, miközben az önképe sértetlen marad.

Az Atlantic példájában ott van Gilberto Escamilla javítótiszt, aki az évek során 1,3 millió dollárnyi fűszeres húst lopott el egy texasi fiatalkorú börtönből. Egy 2018-as meghallgatáson így magyarázta a tettét: „Kicsiben kezdődött, és egyre nagyobb lett. Eljutottam egy pontra, amikor már többé nem tudtam kontrollálni.” Szövetségi bűncselekményért 50 évet kapott.

Kommentek:

Top 0