• Külföld
Faktor

Több ezer emberi maradványra, férfiak és fiatal fiúk csontjaira bukkantak

Egy kétezer évvel ezelőtti kegyetlen összecsapás nyomaira bukkantak Dániában.

Több ezer emberi maradványra, férfiak és fiatal fiúk csontjaira bukkantak régészek egy dániai lápvidéken, amely valószínűleg egy kétezer évvel ezelőtti kegyetlen összecsapás nyomait rejti.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerint a dániai Jylland-félsziget keleti részének lápvidékén, az Alken Enge régészeti helyszínen folyó munkálatok során

legkevesebb 82 ember maradványait - köztük botra "felfűzött" medencecsontokat -,

tárták fel a kutatók, akik feltehetőleg egy csatamező szervezett és rituális megtisztításának nyomaira bukkantak a 2009 óta vizsgált területen.

"A csontok rendkívül jó állapotban maradtak fenn" - mondta Mette Lovschal, az Aarhusi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt, hozzátéve, hogy a maradványokon számos szokatlan nyom is látható, például állatoktól származó harapás- és éles fegyverek okozta vágásnyomok.

A kutatók több mint 2300 emberi csontot találtak nagyjából 75 hektárnyi vizenyős területen.

A radiokarbonos kormeghatározás szerint a maradványok az i. e. 2 és i. sz. 54 közötti időből származnak. Ebben az időszakban a római seregek észak felé nyomultak és nagyjából i. sz. 7-ben a germán népcsoportok óriási csapást mértek rájuk, ami több tízezer római katona életébe került.

"A következő évtizedekben a rómaiak rendszeresen katonai portyákat tartottak Germániában lényegében azért, hogy bosszút álljanak a barbárokon a vereségükért" - magyarázta Lovschal. "Amit most itt látunk, az az egyik ilyen büntetőhadjárat eredménye lehet" - tette hozzá a szakember.

Lovschal szerint a csontok egy "meglehetősen vegyes csoportról" árulkodnak: a maradványok egy része 13-14, míg a többi 40-60 éves emberektől származik.

A lápvidék a becslések szerint nagyjából 380 olyan férfi maradványait rejti, aki harci sérüléseibe halt bele. "A csontok alapján nem sok olyan gyógyult sérülést azonosítottunk, amely korábbi csatákról árulkodna. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon kevés harci tapasztalatuk lehetett" - jegyezte meg a szakember.

A csontok vizsgálatából kiderült, hogy az áldozatok főleg a jobb oldalukon, és elvétve a hasi tájékon szenvedtek sérüléseket, vagyis a harcosok pajzsot tarthattak maguk előtt a bal karjukkal.

A szakértők szerint a holttestek jó ideig, talán hat hónapig vagy egy egész évig heverhettek a csatamezőn, mert a csontok egy részén kutyáktól vagy farkasoktól származó harapásnyomok láthatóak.

Az áldozatokat később megszabadították a személyes holmijaiktól, mielőtt az ingoványba süppedtek.

Az eddigi eredmények ellenére még mindig sok a kérdés a felfedezéssel kapcsolatban, például, hogy pontosan kik vettek részt a csatában, valóban a germánok és a rómaiak, vagy esetleg törzsek csaptak-e össze.

A szakemberek a botra "felfűzött" négy medencecsont jelentését illetően is csupán tapogatóznak. Lovschal szerint a leletnek köze lehet a szexuális megalázáshoz, de nagyfokú agresszivitásra is utal, ezért nehéz megmondani, hogy ki csinálhatta.

A régészek szerint a csatát követően a vidék arculata is jelentősen megváltozott. Az egykor termőföldekben, erdőségekben és füves területekben gazdag vidék sűrű erdőkkel borított tájjá alakult át a következő 800 évre.

"Mindez azt sugallja, hogy ez az esemény jelentős hatással volt az itt élő emberekre. A közösség óriási traumaként élte meg a történteket" - mondta Lovschal.

Kommentek:

Top 16