• Külföld
Faktor

Súlyos egészségügyi problémát okoz, egyre több só van az édesvizekben

Az emberi tevékenység miatt egyre magasabb a folyók sótartalma.

Az emberi tevékenység már megváltoztatta a vizek kémiai összetételét, most már az édesvízellátásunkat is veszélyeztetjük. Egy új tanulmány ugyanis megerősítette, hogy az elmúlt 25 éveben az Egyesült Államok folyóinak legalább egyharmada sósabb lett. Ha semmi sem történik a trend megfékezése érdekében, ezeknek a folyóknak a fele legalább 50 százalékkal több sót fog tartalmazni 2100-ra - írja a ScienceAlert.

Ezek az eredmények igen mellbevágóak, hiszen egy ilyen mértékű szélsőséges sószennyezés súlyos veszélyt jelentene az ivóvíz forrásokra, a városi infrastruktúrákra, és az egész ország ökoszisztémájára. Ráadásul a mezőgazdaságra is negatív hatása lehet a jelenségnek, ugyanis 3-6 százalékkal nőnének azok a folyók, amelyek túl sósak lennének az öntözéshez.

Illusztráció.

Illusztráció.

A tanulmány több emberi tevékenységet okol a sósabbá válásért, ide értették a műtrágyák, illetve jégmentesítő sók használatát, a földtisztítást, a fosszilis tüzelőanyag-kitermelést, az öntözést és a klímaváltozást.

"A változás legnagyobb része az emberi földhasználat növekedésével függ össze, a klímaváltozás pedig a 12 százalékáért felel" - mondták a tanulmány szerzői. Egy tavaly korábban publikált kutatás szerint az emberi légszennyezés okozta savas eső feloldhat sót tartalmazó anyagokat és ez is hozzájárulhat a problémához.

Az Egyesült Államokban a sószennyezést nem szabályozza szövetségi rendelet, az egyes államok pedig következetlen törvényeket alkotnak. A különösen érintett területeken vannak olyan édesvizű folyók amelyek közel feleannyira sósak már, mint maga az óceán.

"Jelenleg az északi Nagy-síkságon (Great Plains) területén a legsósabbak a folyók" - jelentette be a Kaliforniai Egyetem édesvízkutatója, a tanulmány vezető szerzője, John Olson.

"A sótartalom itt természetesen is magas, a bányászat, az olaj- és gázkitermelés azonban több sót old ki a kiásott kövekből, illetve a talajvíz kiszivattyúzásával." A sószennyezés hatásai széleskörűek és károsak. Amikor a sók, mint a nátrium-hidrogén-bikarbonát és a magnézium-klorid a vizekbe jutnak, dominóhatást indítanak be, mérgező fémeket oldanak a talajból a vízbe. Ráadásul a sók kevésbé savassá és semlegesebbé teszi a vizeket. Ezek elsőre nem tűnnek durva beavatkozásnak a természetbe, de a törékeny ökoszisztémákat felboríthatják, végül pedig egyes fajok - például rovarok - kihalásához is vezethetnek.

Az emberekre is hatás gyakorol. Jelenleg az Egyesült Államokban a víztisztás több milliárd dollárt emészt fel, a Colorado-folyó medencéjében a szikesedés miatt évente 300 millió dollárt kell víztisztásra költeni, 176 millió dollárnyi termést károsít a sós víz, illetve 81 millió dollár értékben rongálja a házakat. A michigani Flintben pedig már közegészségügyi válságot is okozott a sós víz. A Flint-folyó vize a vegyi kezelésekkel együtt megrongálta a város vízvezetékrendszerét és mérgező anyagokat juttatott a csövekbe.

A jelenség azonban nem csak az Egyesült Államokra jellemző, a sószennyezés következményei a világ minden pontján - beleértve Ausztráliát és Európát is - feltűntek, az egyre sósabbá váló édesvizek súlyos gazdasági és közegészségügyi problémákat okoznak.

Az új kutatás csak az első lépés annak megértése felé, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van az édesvízkészletekre, a problémát pedig még csak nemrég azonosították, és egyelőre kevés az információ.

"A patakok és folyók növekvő szikesedése rávilágít a hatékony gazdálkodás és szabályzás szükségességére, hogy a vízkészleteket és az édesvízi ökoszisztémákat megvédhessük" - írják a szerzők tanulmányukban.

Kommentek:

Top 0