• Kultúra

Don Quijote a Nemzetiben

Szeptember 18-án mutatták be a Nemzeti Színházban Verebes Ernő Don Quijote-jét Vidnyánszky Attila rendezésében. Don Quijotét Reviczky Gábor, Sancho Panzát Bodrogi Gyula alakítja. Dulcineát és a Hercegnőt egy személyben Udvaros Dorottya, Nicholast, a borbélyt Szarvas József játssza. Cervantes pedig Trill Zsolt.

A sajtóbemutató után beszélgettünk a rendezővel és a színészekkel. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy Don Quijote hős, sőt, ma is ugyanolyan aktuális a „szélmalomharc”, vagy a „donkihótizmus”. Az emberek olykor nekifeszülnek a lehetetlennek, mert belső erő hajtja őket.

„La Mancha egyik falujában élt nemrég egy nemesember, aki lovagregények olvasásával foglalkozott… annyira belegabalyodott az olvasásba, hogy reggeltől estig, estétől reggelig mindig csak olvasott… Olvasmányai árasztották el képzeletét; varázslat, párbaj, csatározás, kihívások, sebesülések, ömlengések, szerelmek, sorscsapások s több ily soha meg nem történt balgaság. Annyira fejébe vette, hogy a kitalált históriák elolvasott zagyvaléka igaz valóság, hogy számára hihetőbb történet nem is volt a világon…”

Vidnyánszky Attila szerint Don Quijote az európai kultúra négy alapkultuszának egyike Hamlet, Don Juan és Faust mellett. Ezek a figurák mind ott élnek az emberek lelkében, és olykor Hamletnek vagy Faustnak érzi magát az ember, a húszas éveiben talán Don Juan-nak, később pedig inkább Don Quijoténak.

A darabban  fontossá válik Cervantes, az író figurája. Saját magát írja bele a Don Quijote-ba, és egyre inkább ezt észre is veszi. Paródiát kezdett írni, egy bohókás lovagregényt. Aztán észreveszi, hogy mennyire hasonlít az ő élete és Don Quijote élete. Szereti, hiábavaló csatába küldi, megóvja, aztán meg is szánja Don Quijotét. Amikor Cervantes megírta a könyvet, néhány hónap múlva bele is halt.

Bodrogi Gyula annyira beleélte magát a szerepbe, hogy a spanyol bicskájával reggelizik – ezt mondta. A szerepe szerint egyszerű gondolkodású, tiszta fegyverhordozó, aki látja, hogy mennyire hiábavaló és értelmetlen, amit a gazdája tesz, meg is próbálja lebeszélni róla – de mégis melléáll a hatalmas szenvedélynek. Annyira, hogy a végén már ő is néha hallja Don Quijote látomásának hangjait.

Bodrogi Gyula szerint az lenne a legjobb, ha mindenkiben lenne Don Quijote is, de lenne egy kis Sancho Panza is – aki olykor lebeszélné a teljesen értelmetlen harcokról.

Trill Zsolt játssza Cervantest. Azt mondta: nem könnyű darab, néhol nagyon filozofikus. A kettősséget megmutatni nem egyszerű. Cervantes először viccként írja a könyvet – aztán miután egyre inkább megjelenik a saját élete a történetben, néha haragszik a főhősre, néha kigúnyolja, néha kínos magának az írónak a hasonlóság, ezért megvereti, csatába küldi..

Szolgáját Kristán Attila alakítja. Szerinte minden művész életében vannak pillanatok, amikor megreked, amikor belefárad, és ezért kell egy jóval földhöz ragadtabb figura – mint Cervantes szolgája -, aki tovább löki az írót, tovább segíti a nehézségeken.

Top 0