Áttörést értek el a tudósok: így tudják bármire rávenni a csótányokat
Tudják irányítani, hogy merre menjenek, de a technológiai egyelőre nem tökéletes.
Kutatók régóta próbálkoznak azzal, hogy olyan apró elektronikus eszközt hozzanak létre, amit rovarokra erősíthetnek, ezzel pedig befolyásolhatják a mozgásukat. Az ilyen rovarok sokat segíthetnek a katasztrófák során a mentésben, hiszen szívósak, és apró helyekre is beférnek, a túlélők felkutatásában óriási szerepük lehet.
A Connecticuti Egyetem kutatói most egy különösen hatékony és ígéretes “mikrohátizsákot” fejlesztettek ki, amelyet csótányok kitinpáncéljára helyeztek. A hátizsákból drótok indulnak, amelyeket a tudósok a csótány antennáihoz erősítenek, ezek segítségével képesek irányítani az állatot - írja az EurekAlert.
Human-controlled cyborg cockroach is a real thing! Researchers at University of Connecticut have controlled a live cockroach using a neuro-controller circuit snapped on its back and Bluetooth. #neuroscience https://t.co/3Lfy5UYcsW
— Krishnan Narayanan (@Krishnan8gk) 2018. szeptember 12.
Ha az egyik antennába ugyanis egy kevés áramot vezetnek, a csótány azt hiszi, hogy akadályba ütközik, és irányt vált. A jobb antenna stimulálására balra, a bal antennáéra pedig jobbra indul.
A kutatók négycsatornás mikroáramköre sokkal többet tud, mint a korábbi prototípusok: nemcsak irányítja a rovart, hanem valós időben képes megfigyelni az ideg-izom kapcsolatot a stimulálás során, sőt, a lineáris és forgógyorsulást, az irányt és a környezet hőmérsékletét is monitorozza. Így sokkal kifinomultabb és megbízhatóbb, mint az eddig megalkotott rendszerek.
A csótány helyzetével kapcsolatos információk egyszerű Bluetooth antennán keresztül jutnak el az irányítóhoz, ezt egy sima mobiltelefon is képes érzékelni. Ahogyan ezek az adatok beérkeznek, az irányító képes a helyzetnek megfelelően változtatni a rovar irányán, és az áramstimulációval arrafelé terelni, amerre szeretné.
A kutatást vezető Abhishek Dutta és csapata a laboratóriumban egy madagaszkári bütykös csótánnyal (Gromphadorhina portentosa) próbálta ki a technológiát, és nagyon ígéretes eredményeket kapott. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy az állatok fokozatosan hozzászoknak az áramszinthez. Erre még megoldást kell találniuk a kutatóknak, hiszen nem növelhetik mindig az áramütés erősségét, az előbb-utóbb megkínozná, majd megölné az állatot.