• Külföld
Faktor

Rengeteg ételre lesz szüksége az emberiségnek - ez lehet a megoldás az élelmiszerhiányra

Jelenleg négy alapvető élelmiszerre épül az emberiség táplálkozása, de ez nem lesz sokáig fenntartható.

Mindössze négy terményből – a búzából, a kukoricából, a rizsből és a szójababból – készül az élelmiszerek kétharmada a Földön. Maláj tudósok méltatlanul elhanyagolt növények felélesztésével próbálnak ezen változtatni.

Lim Kok Anna a Maláj-félsziget és a Szumátra sziget közötti Malaka-szoros közelében lévő kis gyümölcstermesztő farmján egyik kedvenc fajtáját mutatta be, a fanyar ízvilágú kedondongot, amit a malájok főleg savanyúságba vagy salátába használnak. „Nem nagyon ismeri senki” – mondta a BBC-nek a 45 éves termesztő, aki ezért inkább a longán gyümölcsre és az ananászra koncentrál, azokra nagyobb a kereslet. Az olyan kis termesztőknek, mint Lim, gyorsan kell növekedniük, hogy életben tartsák a vállalkozásukat. „Azt kell termesztenünk, ami nyereséges tud lenni” – mondja az egyszerű szabályt.

Képünk csak illusztráció.

Képünk csak illusztráció.

A maláj vidéken tudósok pedig éppen megpróbálják átírni az ételek jövőjét. Alternatív növényekkel helyettesítenék a búza, kukorica, rizs, szójabab négyesét. Pont olyan növényekkel, mint a kedondong, amiből a jövő terményeit kutató intézetben (Crops For the Future, CFF) C vitaminban gazdag gyümölcsital készül.

„Ha itt körülnéz, csak elfeledett növényeket lát” – mutatott körbe Sayed Azam-Ali a CFF kertjében, Kuala Lumpur külterületén.

Moringa fák, bambara földimogyoró, kedondong bogyó – ezek mind olyan növények, amelyeket évszázadokon át termesztettek az emberek, de ma gyakorlatilag ismeretlenek azokon a helyeken, ahol nőnek. „A pálya szélére kerültek” - mondja a CFF-vezető Azam-Ali.

„Mindössze négy termény - a búza, a kukorica, a rizs és a szójabab - biztosítja a világ élelmiszer-ellátottságának kétharmadát. Szó szerint függünk ettől a négy fajtától” - mondja Azam-Ali professzor. „Valójában van hétezer másik termés, amit évezredek óta termeszt az emberiség kisebb-nagyobb intenzitással, globálisan mégis figyelmen kívül hagyjuk őket.” Maláj kutatók ezen szeretnének változtatni, de nincs könnyű dolguk, hiszen az emberiség táplálkozása már igencsak ráállt erre a jól ismert négy alapterményre.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg globálisan az élelmiszeripar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel egyharmadáért. Ráadásul a becslések szerint 2050-re a világnak 50 százalékkal több élelmet kell termelnie ahhoz, hogy 10 milliárd lakosát el tudja látni. Ha változtatás nélkül kielégíti ezt a keresletet, még inkább hozzájárul a globális felmelegedéshez, áttételesen károkat okozva a természetnek.

Az elfelejtett növények kulcsfontosságúak lehetnek a CFF szerint. Ha a kormányok lokális üzemekbe fektetnek, helyi termelőket segítenek, csökkenthetik ökológiai lábnyomukat és kitettségüket is az importált termékeknek. A felmelegedés veszélyezteti a már meglévő fajok túlélési lehetőségeit, az élelmiszerek sokszínűsége viszont mindenképp nagyobb biztonságot jelentene.

Külön érdekesség, hogy ezek a ritkán használt termények – talán épp kihasználatlanságuk miatt – nagyobb ellenállást mutatnak a környezeti hatásokkal, különösen a meleggel szemben – mondta Azam-Ali. „Az étrendi változatosság létfontosságú az emberiség jövője szempontjából.”

Élelmiszerbiztonsági szakértők egyetértenek vele. „Nem az a baj, hogy nem lesz elég étel a Földön, hanem hogy bizonyosakat teljesen ignorálunk” - mondta Cecilia Tortajadam, a szingapúri egyetem vízügyért felelős vezető kutatója.

A CFF stratégiája az, hogy az embereket saját vagy családjaik régi ételeire emlékeztetik, ezzel ösztönözve őket, hogy változtassanak szokásaikon. Tavaly novemberben a brit trónörökös Károly herceget hívták meg, hogy elfeledett receptek elnevezésű kezdeményezésüket elindítsák.

Egyelőre még nincs elég pénz. „A befektetők mind itt vannak a környéken, de nagyon nehéz meggyőzni őket. Nagyon érdekes, mondják a ritkaságainkra, de nem tudnánk eladni” – mondja Azam-Ali. 

Kommentek:

Top 0