• Krimi
Kovács Noémi
Kovács Noémi

Véres, kivégzésszerű merényletek

Elsőfokú ítéletet hirdetnek ma a Fővárosi Törvényszéken a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság miatt indult összevont büntetőperben. A fővádlott Jozef Rohác, ő lehetett a bérgyilkos. Az egyik felbujtó pedig Portik Tamás, a budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakja. Ez a három ügy a legismertebb, de közel sem egyedülálló a kilencvenes évek véres leszámolási hullámában.

"Négy ember belehalt egy bombatámadásba Budapesten, a maffiaháború bandáit gyanúsítják" -ezzel a címmel publikálta a Chicago Tribune 1998. július 3-i száma a magyar szervezett bűnözés legvéresebb, ártatlan áldozatokat is követelő merényletének hírét, amit aztán a CNN, a BBC és a világ összes többi médiuma is vezető hírként közölt. Ez volt az Aranykéz utcai robbantás.

Jozef Rohác bilincsben: őt vádolják a bérgyilkossággal. forrás: MTI/Marjai János

Jozef Rohác bilincsben: őt vádolják a bérgyilkossággal. forrás: MTI/Marjai János

Nem ez az eset volt az első. A kilencvenes évek második felére a magyar alvilágban is elterjedt az erőszak konfliktusmegoldó módszerként. A korszaknak jellegzetességévé vált a bűnszervezetek közötti problémák fenyegetéses, erőszakos elsimítása, ami a szervezett bűnözés egyik eszköze az egész világon.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Gyanútlan járókelők haltak meg az Aranykéz utcában1998. július másodikán csütörtökön dél előtt nem sokkal az egyik, külföldről hazatérő, rendőrségi körökben is jól ismert vállalkozó leparkolt az Aranykéz utcai parkolóházban, és ügyvéd ismerősével együtt elindult a közelben lévő irodája felé. Éppen odaköszönt szír pénzváltó ismerősének, amikor megszólalt a telefonja, de beleszólni már nem volt ideje. Hatalmas robbanás rázta meg az utcát. Egy sárga Polskiba rejtett távirányítással működő bomba robbant fel mellette. Rajta kívül még három járókelő meghalt.

    Ahogy a chicagói újságban aznap az amerikaiak is olvashatták, a halálos áldozatok mellett huszonöten megsebesültek a brutális merényletben. Az alvilági leszámolás hírére nem csak a rendőrök, a média képviselői is nagyon gyorsan a helyszínre értek. Miután lezárták a környéket, a tűzoltók mellett a rendőrök is próbálták eloltani a tízméteres lángokat. A híradóban leadott felvételeken jól látszik, hogy a koromfekete füst, amely percekig sötétbe borította az utcát, milyen pusztítást hagyott maga után. Szakadt ruhás, sokkot kapott járókelők sírása keveredett autóriasztók visító hangjával. Az archív felvételeket a Kékfény 2012. november 24-ei adásában közölte (39:54 perctől):

    Az eset az Aranykéz utcai robbantás néven vonult be a magyar bűnözéstörténelembe, amelynek az a Boros József Károly, a magát csak Boros Tamásként emlegető, bűnözőként nyilvántartott férfi volt a célpontja, akinek szoros rendőri kapcsolatai voltak.

    A különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság szálait a 2010-es évekig nem sikerült elvarrni, a merénylet okát viszont már akkoriban sejteni vélték a rendőrök, hiszen Boros ellen ezt megelőzően többször követtek el sikertelen merényletet. Az „Óriás” becenevű férfi amiatt állt a magyar szervezett bűnözői körök, az ügyész szerint Portik Tamás útjába, mert „megüzente”, hogy kitálal, azaz mindent elmond a rendőröknek az alvilágról. 1997 elején meg is tette azután, hogy „elrettentésként” rálőttek solymári házára. Boros a magyar szervezett bűnözői körökhöz kötődő rendőröket is megnevezte. Mára elérhetővé vált a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon, 1997. január 23-án tett vallomása:

    Tonhauser László, a szervezett bűnözés elleni harc egykori vezetője, Nem kérek bocsánatot (Totem Kiadó, Budapest, 1999.) című könyvében úgy fogalmazott: "Boros bekeményítése vezetett az Aranykézig. Az ő példáján, sikerein felbuzdulva mások is kezdtek jegyzőkönyvbe mondani ezt-azt".

    Boros likvidálására a vádirat szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József rá nézve is terhelő vallomást tett az alvilági leszámolásokkal és az 1990-es évek elejétől zajló olajügyekkel kapcsolatban. A merényletet pedig a vádak szerint a szlovák Jozef Rohác követte el, aki akkoriban Portiknak dolgozott. A gyilkossággal megvádolt férfi, aki ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, 2008-ban került a rendőrség látókörébe, amikor Prágában lebukott egy közúti igazoltatás során.

    Jozef Rohác arcai, fotó: pestisracok.hu

    Jozef Rohác arcai, fotó: pestisracok.hu

    Az Aranykéz csak a hab volt a tortánA véres merénylet annak a magyar maffiaháborúnak a legtöbb, ártatlan áldozatokat is követelő bűnesetévé vált, amely 1996. november 1-én kezdődött egy lövéssel. A legelső kivégzés részleteit a Vérösvény című film forgatókönyvéből ismerhetjük, amely a Prisztás-ügy nem publikus bírósági jegyzőkönyve alapján készült. (Vérösvény c. dokumentumfilm, Siriat Produkció, 2015.)

    Portik Tamás a bíróságon. forrás: MTI/Marjai János

    Portik Tamás a bíróságon. forrás: MTI/Marjai János

    Ebben az áll, hogy Prisztás József Ladik utcai meggyilkolásához egy egyszerű nézeteltérés vezetett. Az olajozásban érdekelt Energol Rt. vezetőjének, Portik Tamásnak és az áldozatnak elszámolási vitája volt, amit az váltott ki, hogy Lakatos András, másik nevén Kiss Bandi, az alvilág pénztárosaként ismert bűnöző, mindkettejüknek ugyanazt a három ingatlant ígérte egy-egy nagy összegű kölcsön fedezeteként. Portik a lakásokat akarta, de azok már Prisztás nevén voltak. Többen is hallották, hogy Portik a merénylet előtt halálosan megfenyegette Prisztást a Művészinas nevű étteremben.

    Ebben az évben még egy valutaüzért és egy Domák Ferenc nevű prostituált futtatót is agyonlőttek. A Cinóber becenévvel elhíresült férfit 1996. december 18-án gyilkolták meg Üllői úti lakása előtt. A férfi nem tagadta, hogy  mivel foglalkozik. Egy dokumentumfilmben azt is megmutatta, hogyan szervezi be a lányokat.

    Eldurvult az alvilágA mai vádirat szerint Cinóbert is a szlovák Jozef Rohác ölte meg, a cselekmény felbujtója pedig Portik mellett az Energol Rt. másik igazgatója, Ferencsik Attila volt. Ez, a kört jól ismerő, és a kecskeméti maffiaperben 12 évre elítélt Conti Car főnök Radnai László vallomása alapján került a vádiratba. Radnai úgy emlékezett, 2001-ben Ferencsik személyesen mondta el egy társaságban, hogy az ő megbízásukból Rohác lőtte le az egykori lányfuttatót és azt is hozzátette, hogy egy harmadik energolosnak, Drobilich Gábornak is köze lehetett hozzá – írta meg a Pesti Srácok.

    Az 1996-os évről szóló Rendőrségi évkönyv (Budapest, 1997. 256-263.o.) adatai alapján emellett tizenöt alkalommal - főleg a fővárosban - kézigránáttal és más kis hajtóerejű robbanókészülékkel és egyszer egy gyakorlórakétával is elkövettek robbanásos merényleteket. Ezekben senki sem sérült meg. Tizennégy bűncselekményben nem kapták el a tettest, vagy tetteseket, egy esetben pedig az elkövetéssel és felbujtással meggyanúsított személyeket három évig húzódó büntetőeljárás után a felmentette a bíróság.

    1997-re eldurvult a magyar alvilág harca. Tizenhatszor követettek el robbantásos merényletet. Többnyire budapesti célpontokat választottak. Szórakozóhelyeket, parkoló kocsikat vagy autókereskedők telephelyeit támadták meg. Két esetben pedig politikusokat (merénylet Torgyán József és Szájer József ellen). Ezeket kézigránáttal, csőbombával, Molotov-koktéllal vagy saját gyártmányú pokolgéppel „oldották meg” a magyar szervezett bűnözés erőszakos képviselői. Három célszemély meg is halt, de három ártatlan járókelő is megsebesült. Egyszer lőfegyveres emberölési kísérlet, egy másik esetben pedig lőfegyverrel elkövetett támadás is történt egy autóbusz ellen.

    Meghalt Fenyő, a médiavezérNéhány hónappal az Aranykéz utcai robbantás előtt agyonlőtték Fenyő János vállalkozót az autójában, amíg a Margit hídnál azt várta, hogy zöldre váltson a lámpa. Február 11-én délután, 17:30 perc körül a VICO médiabirodalom tulajdonosa barátnőjével beszélt telefonon, amikor egy fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott és a kezében lévő Agram 2000 típusú hangtompítóval felszerelt géppisztolyból az anyósülés felőli ablakon keresztül legalább hússzor, de inkább huszonötször meghúzta a ravaszt. Mivel a lövések közvetlen közelről érték a vállalkozót, azonnal meghalt.

    A mészárlás után a gyilkos elfutott. Menekülés közben eldobta a gyilkos eszközt, aztán a sapkájától és az egyik kabátjától is megszabadult. Állítólag csak egy narancssárga, rikító kabátot hagyott magán, hogy könnyebben észrevegyék bűntársai a rá várakozó autóban. A gépfegyvert és ruhákat nem sokkal később egy kapualjban találták meg. A kocsi pedig, amit a gyilkossághoz használtak, két hónappal később, áprilisban került elő, amiben újabb bizonyítékokat rögzítettek a helyszínelők.

    Ebben az ügyben is Jozef Rohácot vádolták meg a gyilkosság elkövetésével, mert az ő DNS-ét azonosították 2011-ben az eldobált ruhákon és a fegyveren, de senkit nem vádoltak meg felbujtással. Egy szlovák férfi viszont azzal került a vádlottak padjára, hogy ő vezette az autót, amelyik Jozef Rohácot a tetthelyre vitte. Az Aranykéz utcai robbantásban és feltehetően ebben a bűncselekményben is részt vett egy bizonyos Jozef Hamala nevű szlovák bűnöző, aki később merénylet áldozatává vált.

    Egy évvel később kivégezték az alvilág egyik neves alakját, Döcher Györgyöt is és ebben az időszakban még két lőfegyverrel elkövetett közterületi merényletet könyvelhetett el a rendőrség Budapesten és Pest megyében.

    A nagy robbantás éveAmi pedig a robbantásokat illeti, az Aranykéz utcai pokolgépes robbantás mellett hatszor követtek el ehhez hasonló merényletet 1998-ban és nem csak Budapesten. Katona Géza: Szervezett bűnözés Magyarországon (Magvető, 2000. 100. o) című könyvében azt írja, kilenc esetben - a főváros mellett már vidéki városokban is, pl Baján, Szentendrén - voltak detonációk, amelyeket robbanószerkezettel vagy kézigránáttal követtek el magánterületeken vagy közterületeken parkoló gépkocsik felrobbantásával.

    Portik Tamás, fotó: pestisracok.hu

    Portik Tamás, fotó: pestisracok.hu

    Azt egyelőre nem tudni, hány alvilági leszámolás köthető a bűnözői körökben csak keresztapaként számon tartott Portik Tamás nevéhez, mindenesetre a három ügyből kettőben felbujtóként megnevezett bűnözőt 2012. nyarán őrizetbe vette a rendőrség, mert több ügyben is érintettnek találták. A Fenyő-gyilkosságban 2013-ban, az Aranykéz utcai robbantás ügyében 2014-ben, a Cinóber-ügyben 2015-ben emelt ellene vádat az ügyészség. Prisztás József 1996 novemberi megölésével kapcsolatban pedig tavaly ősszel ítélték el amiatt, hogy ő adott utasítást a gyilkosságra. Akkor első fokon és nem jogerősen tíz év börtönt kapott, most Jozef Rohác-csal együtt életfogytiglanra számíthat.

    Jozef Rohacot és 3 társát előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt vádolják. Az ítélethirdetés reggel 10 órakor kezdődik.

    Top 16