• Külföld
Frányó Krisztina

Az összes terrortámadásról tudni kellett volna a párizsi rendőröknek vallomások szerint

A Charlie Hebdo-ban történt mészárlás évfordulóján újabb merényletre készült egy szélsőséges iszlamista fiatal: a férfi késsel támadt egy rendőrkapitányságra. Bár a merényletet a rendőrök megakadályozták, egyre több kritika éri a hatóságokat azért, amiért képtelenek megfékezni a radikalizálódást. Az elmúlt év párizsi terrortámadásairól korábbi vallomások alapján mind tudniuk kellett volna.

Fotó: Europress / Bertrand Guay - AFP

Fotó: Europress / Bertrand Guay - AFP

Franciaország az elmúlt hónapokban állandó feszültségben él – január 7-én ez a feszültség még nagyobb volt, hiszen egy éve történt a tizenkét ember halálával járó Charlie Hebdo merénylet. Az áldozatokról való megemlékezés egyperces néma csendjében egy fiatal férfi „Allah akbar!” kiáltásokkal próbált betörni egy párizsi rendőrkapitányságra. Kezében egy henteskést tartott, és úgy tűnt, robbanómellény is van rajta. A rendőrök felszólították, hogy álljon meg és dobja el a fegyvert, de a férfi a mellényével babrálva csak ment tovább – ezért egy rendőr három lövéssel megölte. Bernard Cazeneuve belügyminiszter szerint ilyen helyzetben a rendőrök kénytelenek tüzet nyitni.

A férfi holttestét előbb egy robottal kutatták át. Ekkor derült ki, hogy a robbanómellénynek tűnő ruhában nincsen bomba. A férfinél találtak egy papírt is, amelyen az Iszlám Állam zászlaja, valamint egy kézzel írt, arab nyelvű üzenet volt. Ezek szerint a támadásért az Iszlám Állam vállalta volna a felelősséget. Később azonban kiderült, hogy a férfinek nem volt közvetlen köze a terrorszervezethez, nem kapott tőlük utasítást a merényletre, csak ihletet nyert tőlük – valószínűleg ugyanúgy, mint a San Bernardinóban tizennégy embert meggyilkoló ámokfutó házaspár.

A hatóságok az ujjlenyomata alapján azonosították a támadót – 2013-ban ugyanis már letartóztatták lopásért. Az utóbbi időkben hajléktalan volt, és magát Sallah Alinak nevezte. 1995-ben Marokkóban, Casablancában született. Ezt a rendőrség még nem erősítette meg – írja a Guardian.

Fotó: Europress / Lionel Bonaventure - AFP

Fotó: Europress / Lionel Bonaventure - AFP

A férfinél nem voltak iratok, csak egy mobiltelefon. A támadás közben az arcát sem takarta le. Míg a bombaszakértők meg nem bizonyosodtak arról, hogy a mellényben nincs robbanószerkezet, a környéket lezárták. Az utcákat és a közeli metróállomást kiürítették, a lakókat megkérték, hogy vonuljanak a lakásuk belsejébe, két iskolába bezárták a gyerekeket a nyomozás idejére. A hatóságok terrorista gyilkossági kísérletként kezelik az esetet.

A támadás Párizs 18. kerületében történt – ahogy a CNN írja, a városrésznek a november 13-i terrortámadások óta szimbolikus jelentősége van. Ugyanis az Iszlám Állam felelősséget vállalt akkor az itteni merényletekért is – azonban a 18. kerületben nem volt egyetlen támadás sem. Ennek kapcsán megindultak azok a feltételezések, hogy a nyolcadik, azóta is szökésben lévő terroristának, Salah Abdeslamnak itt kellett volna gyilkolnia – a férfi azonban egyetlen merényletet sem hajtott végre.

Nem sokkal a támadás előtt a francia főváros másik felén Francois Hollande tartott megemlékező beszédet az egy éve történt mészárlás kapcsán. 2015. január 7-én 11:30 környékén két Kalasnyikovval felfegyverzett francia dzsihádista, Szaid és Chérif Kouachi berontott a szatirikus lap, a Charlie Hebdo szerkesztőségébe, és tizenkét embert meggyilkolt. Ezt követően lelőttek egy rendőrt az utcán, majd autóval elmenekültek Párizsból. Két nap múlva egy nyomda épületében lőtték le őket a rendőrök.

Fotó: Europress / Xavier Leoty - AFP

Fotó: Europress / Xavier Leoty - AFP

Január 8-án a barátjuk, Amedy Coulibaly egy rendőrnőt lőtt le Párizsban, majd egy nap múlva egy kóser boltban ejtett túszokat – négyet közülük meg is ölt. A rendőrök őt is megölték. A három napos gyilkosságsorozat felhívta a figyelmet a francia biztonság nem megfelelő szintjére – a kritikus hang pedig azóta sem csitult.

Az egy évvel ezelőtti mészárlásokért felelős három férfi ugyanis mind Franciaországban született – és itt is radikalizálódott. A biztonsági szolgálatok azonban nem tudták megfelelően kezelni az ismert dzsihádisták helyzetét. Ezt később még nagyobb erővel bizonyította a 130 ember halálával járó novemberi terrortámadás: a nyolc terrorista többségét ugyanis ismerte már a francia rendőrség. Többen korábban Szíriába utaztak, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljanak, vagy a terveik között szerepelt az utazás.

Franck Brinsolaro 2015. január 7-én a Charlie Hebdo vezető szerkesztője, Stéphane „Charb” Charbonnier mellett látta el biztonsági feladatát – mindkettejüket meggyilkolták a Kouachi-fivérek. A férfi özvegye panaszt tett a szerkesztőségre és a francia hatóságokra a biztonsági hiányosságok miatt – amelyekre korábban a férje is panaszkodott.

A héten egy francia napilap idézett egy rendőrségi vallomásból: eszerint egy dolgozó már három hónappal a Charlie Hebdo-mészárlás előtt látta az épület előtt Chérif Kouachit. A férfi figyelmeztette az alkalmazottat, hogy figyelik őket, amiért kritizálják Mohamedet, a prófétájukat. Ugyan az információ eljutott a rendőrség felsőbb köreihez, az nem tisztázott, hogy milyen folyamatot indított be. Az viszont tény: nem megfelelőt.

Fotó: Europress / Francois Guillot - AFP

Fotó: Europress / Francois Guillot - AFP

Hasonló hibát követtek el a hatóságok a novemberi terrortámadások kapcsán – ekkor is volt ugyanis némi információjuk a tervezett merényletekről. Egy Szíriából visszatérő dzsihádistát 2015 júniusában hallgatott ki a rendőrség. Ekkor a férfi egy társa terveiről mesélt.

Találni kell egy könnyű célpontot, egy koncerttermet például, ahol sok ember van. Képzelj el egy rockkoncertet egy európai városban, és a kezedbe adunk egy fegyvert – felkészültél arra, hogy belelőj a tömegbe?

A férfi, aki ezekről a tervekről a visszatérő dzsihádistának mesélt, Abdelhamid Abaud volt – a párizsi merényletek ötletgazdája és irányítója. A vallomás pedig öt hónappal azelőtt született, mielőtt a Bataclan színházban az Eagles of Death Metal koncertjén három terrorista kilencven embert meggyilkolt – pontosan ezen a módon.

A most nyilvánosságra hozott vallomások arra is rávilágítanak, milyen ellentét van a biztonsági és a titkosszolgálatok között – a rivalizálás miatt gyakran visszatartják az információikat. Ezért Hollande elnök a beszédében kitért arra is, mennyire fontos, hogy a biztonságért tevékenykedő minden szerv képes legyen párhuzamosan, harmóniában, együtt és átláthatóan dolgozni. Enélkül ugyanis a merényletek tervei továbbra is megrekednek egyes fiókokban, szabad utat adva ezzel a terroristáknak.

Top 0