• Élet
Faktor

Lopással teszik ellenállóvá magukat ezek a vírusok, félelmetes mire képesek

Rengeteg vírus van, amelyek az embert segítő, jótékony baktériumokat fertőzik és ölik meg.

A baktériumokat fertőző vírusok, az úgynevezett bakteriofágok általában nem keltik fel különösebben a virológusok figyelmét - hiszen nem baktériumok. Csakhogy szervezetünkben (főként bélrendszerünkben) egy csomó baktérium él, valójában többen vannak, mint a saját sejtjeink. Jelentős részük pedig nem hogy nem okoz betegséget, hanem egyenesen nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez.

Márpedig rengeteg vírus van, amely az embert segítő, jótékony baktériumokat fertőzi és öli meg. A bakteriofágok a világ legtömegesebb élőlényei (már ha élőlénynek tekintjük a vírusokat), minden egyes csepp vízben sok millióan úszkálnak. Általában még a vírusok között is kicsik, genomjuk legfeljebb néhány tízezer bázis hosszúságú.

Illusztráció.

Illusztráció.

A legutóbbi időkben derült ki, hogy sok fajuk van, amelyek ennél sokkal nagyobbak, akár félmillió vagy annál is több bázispárt tartalmaz az örökítőanyagjuk, csak az eddig víruskeresésre használt standard módszerekkel nem lehetett rájuk találni.

Az újonnan kifejlesztett, metagenomikának nevezett módszerek segítségével (amelyek számos mintában keresik ugyanazokat a DNS-részleteket, így illesztik össze több darabból a vírusokhoz képest hatalmas kromoszómákat) azonban rájuk lehet találni, és ezzel együtt eddig feltáratlan jelentőségükre is fény derülhet - írja a New Scientist.

A berkeley-i Kaliforniai Egyetemen kifejlesztett biotechnológiai módszerek segítségével olyan hatalmas fágokat fedeztek fel, amelyek örökítőanyagában már olyan fehérjék génjei is elférnek, amelyekről korábban sosem gondolták, hogy egy vírus rendelkezhet velük. E tudás sok esetben aggodalomra adhat okot. A berkeley-i kutatók most számos ökoszisztémából származó környezeti mintákat elemeztek, és számos, eddig ismeretlen nagy fág nyomait találták bennük. Az egyik DNS-e 716 ezer bázispár hosszú volt.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a most felfedezett vírusok pontosan mit csinálnak, milyen baktériumokat fertőznek, és jelentenek-e bármiféle veszélyt az emberre. Az azonban valószínű, hogy ezek az óriásvírusok több mindenre lehetnek képesek saját erejükből is, mint szokásos társaik. A vírusok genomja azért olyan kicsi egyébként (előfordul, hogy mindössze kettő gént tartalmaz), mert minden élettevékenységüket a megfertőzött gazdasejttel végeztetnek el. Például csak az ő segítségével tudnak szaporodni. Viszont úgy tűnik, hogy az óriásvírusok talán saját maguk is meg tudják sokszorozni magukat.

A legmeglepőbb, hogy sok óriásvírus rendelkezik a CRISPR-rendszer génjeivel. Ezek a fehérjék eredetileg a bakteriális védekezőrendszer rendkívül hatékony fegyverei voltak, minthogy képesek arra, hogy a behatoló vírusok genomját egy meghatározott ponton támadják, és ott irányított változásokat okozzanak. A CRISPR enzimek azért váltak híressé, mert ezek képezik a génszerkesztésnek nevezett, génmódosító technika alapját.

Most úgy tűnik, hogy a múltban sok fág egyszerűen lenyúlta egy hajdani baktérium gazdasejtjétől a CRISPR-géneket, és fegyvert faragott belőlük. Ezeket aztán a baktérium (illetve más rivális vírusok) ellen fordította, és így valószínűleg sokkal hatékonyabban tud beépülni a baktérium génjei közé.

Kommentek:

Top 0