• Autó
Faktor

Anyukám is érteni fogja - Kötelező biztosítás 2. rész

Minden, amit tudni akartál a kötelező biztosításokról: miért kell, mire jó, mikor, hogyan fizet...

KGFB sorozatunk első részében alapvető fogalmakról volt szó, például arról hogyan alakult ki a rendszer Magyarországon, és mik az alapvető tudnivalók. Most onnan folytatjuk, ahol a múltkor abbahagytuk.

Fotó: Autószektor

Fotó: Autószektor

Ha bekövetkezett a baj

Sajnos az a helyzet, hogy aki autózik, azt kár is éri. Hátulról belénk jönnek, meghúzzák a kocsit parkoláskor, nem adják meg az elsőbbséget – hogy csak az alapesetek említsük, hagyjuk most a horror sztorikat. A legfontosabb, hogy meglegyen a károkozó.

A jó ízlés úgy diktálja, hogy ha nincs jelen az, akinek kárt okoztunk, akkor elérhetőségeinket hátrahagyva távozunk a helyszínről. Aki nem így tesz, az egyébként a Ptk.-t szegi meg, ugyanis ez a törvény mondja ki, hogy aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Aki nem hagy betétlapot, azt pedig sújtsa a dolgozó nép megvetése!

A kék-sárga nyomtatvány kitöltése után elköszönhetünk egymástól. Károsultként ilyenkor meg kell tennünk a kárbejelentést, minél hamarabb, annál jobb! A biztosító az adatok alapján ellenőrzi majd a fedezetet, és ha minden rendben van vele, akkor küldeni fog egy kárszakértőt, aki megállapítja, hogy mekkora a kár, és ezért mennyi kártérítést fizet a biztosító.

Ha nincs fedezet a biztosításon, vagy az pl. díj nemfizetés miatt megszűnt, akkor jön képbe az első részben már említett MABISZ kártalanítási számla.

Mennyit fizet a biztosító?

Ez annyi mindentől függ, hogy tételesen nincs is most idő és hely mindent kifejteni. Tisztázzunk inkább néhány alapelvet, hogy tudjuk értelmezni a biztosító válaszát, illetve a kalkulációt, amit küldenek.

Fotó: Autószektor

Fotó: Autószektor

„Persze megint a jómódúak járnak jól” – mondhatnánk, és nem is teljesen alaptalanul. Annak, akinek új autója van, jellemzően 5 évnél fiatalabb, annak nem kell számolnia az avulás, vagy másképpen avultatás lehetőségével. Alapelv a kárrendezésben ugyanis, hogy tilos a káron szerzés. A javítás után nem kerülhet jobb állapotba a kocsink, mint amilyenben előtte volt. Ha például egy elem, ami megsérült és cserélni kell, már korábban is deformált, vagy fénysérült volt, akkor a biztosító nem fogja teljes mértékben állni az új alkatrész árát, hanem bizonyos arányban csökkenti a kifizetést. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a festékréteg mérésen kiderül, hogy az elem korábban javított volt, ezért kap nagy szerepet használt autó vásárláskor a korábbi károk felderítése.

Számlás, vagy egyezségi kárrendezés

Ezt az intézményt lehet szeretni, vagy nem szeretni, tény, hogy kétféleképpen lehet kártérítést kapni. Az egyik, hogy a javító a javításról szóló számláját eljuttatja a biztosítónak, és az közvetlenül neki térít. Ekkor nekünk szinte semmi dolgunk nincsen.

A másik lehetőség, hogy a biztosító felajánl egy úgy nevezett egyezséges összeget. Ha ez elfogadjuk, akkor a biztosító részéről lezártnak tekinti az ügyet, mi meg azt csinálunk a pénzből, amit akarunk. Ez sok utánajárást igényel, igaz, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy nem az egész összeget költjük el a javítása, úgyhogy jut is, marad is.

Azt azért feltétlenül tudni kell, hogy egy egyezség keretében felajánlott összeg köszönőviszonyban sincs a szakszerű javítás költségeivel, pláne ha arról számlát is szeretnénk. Általában ilyenkor be kell érjük utángyártott alkatrészek beépítésével, csere helyett javítással, és nem utolsó sorban a szürke-fekete gazdaságot fogjuk pénzelni a tevékenységünkkel. Mi azonban erről nem tehetünk, a rendszer sokakat kényszerít bele a folyamatba.

A cikk folytatását elolvashatja az Autószektor oldalán.

Kommentek:

Top 0