• Autó
Autószektor

Amikor magyar hajók járták a tengereket

Nyolcvanöt éve született döntés a magyar Duna-tengerhajózás megindításáról. A történeti évtizedeket kiállításon mutatta be a Magyar Tengerészek Egyesülete a Széchenyi István Egyetem Könyvtárában.

"1934. január 23-án a magyar királyi kereskedelemügyi Miniszter utasította a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaságot hogy a Kelet felé irányuló magyar árukivitel fellendítése érdekében a közvetlen – tehát átrakodás nélküli – és Budapestről kiinduló forgalom lebonyolítására rendeljen meg a Ganz Hajógyár Rt.-nél egy Duna-tengerjáró hajót, mely fedezetéül 498 ezer pengőt bocsátott a hajózási társaság rendelkezésére" – mondta el a kiállítás megnyitóján Garadnai András, a Magyar Tengerészek Egyesülete elnöke.

A Budapest 1934. október 6-án indult el az első tengeri körútjára. Forrás: Autószektor

A Budapest 1934. október 6-án indult el az első tengeri körútjára. Forrás: Autószektor

Az oly annyira várt és remélt utasítás alapján a MFT Rt. azonnal megrendelte a hajót, amely a Budapest nevet kapta. A hajó 1934. október 6-án indult el az első tengeri körútjára, amelynek során érintette Isztambult, Izmirt, Píreuszt, Rodozst, majd a palesztin kikötőket útba ejtve elérte Alexandriát.

EZT IS AJÁNLJUK:

    A Budapest már ezen útja alkalmával is teljes rakománnyal indult és minden arra utalt, hogy a jövőben is teljes kihasználtsággal közlekedhet. A hajó erről az első útjáról november végén érkezett haza. Az anyagi hasznon kívül sokkal nagyobb eredményt jelentett az út során szerzett tapasztalat, amely bebizonyította a magyar hajóépítő mérnökök, munkások és nem utolsó sorban a magyar tengerészek minden kétség felett álló kiváló szaktudását, amely együttesen alapozta meg az elkövetkezendő félévszázad eredményeit.

    Magyar tengerjáró hajók korábban is közlekedtek, a fiumei kikötőig azonban szárazföldön vagy vasúton kellett eljuttatni az árut. Ahhoz, hogy Budapestről indulhassanak hajók a tengerek felé, a Duna alsó szakaszát szabályozni kellett.

    Forrás: Autószektor

    Forrás: Autószektor

    Garadnai András nagyívű előadással felérő kiállításmegnyitóján elmondta: 1936-ban megépült egy a Budapestnél nagyobb hordképességű és korszerűbb Duna-tengerjáró a SZEGED majd folyamatosan bővült a flotta a TISZA, a KASSA, a Kolozsvár és az Ungvár motorhajókkal. A további fejlődésnek a II. világháború kitörése vetett gátat. Hajóink a Szeged kivételével hadi szolgálatba kerültek és jelentős veszteséget szenvedtek. Az Ungvár 1941. november 8-án a Fekete tengeren futott aknára és süllyedt el, míg a Kolozsvárt 1943. január 22-én érte légi torpedó találat a sulinai révben melynek következtében a hajó olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a továbbiakban   forgalom képtelenné vált. A két hajó elvesztése fájdalmas emberáldozatokat is követelt. 19 tengerész hősi halált halt a haza szolgálatában.

    Garadnai András Forrás: Autószektor

    Garadnai András Forrás: Autószektor

    A második világégést követően az 1936-ban megalapított Duna Tengerhajózási Rt. hajói közül megmaradt 4 db Duna-tengerjáró hajó a megalakuló Magyar-Szovjet Hajózási Rt. tulajdonába került, így a DETERT csak jó hírnevét vihette továbbra is a közel - Kelet kikötőibe, mivel tulajdonjogilag hajókkal már nem rendelkezett. Mivel a MESZHART egyáltalán nem végzett fejlesztési tevékenységet, egy évtized telt el eredménytelenül.

    1955-ben a MESZHART megszűnt, és helyét a MAHART, valamint az ismét megalapított DETERT vette át.

    A GANZ Hajógyár a DETERT részére 1955-től 1967-ig évente folyamatosan bocsátotta vízre új fejlesztésű hajóit, köztük 11 Duna-tengerjárót és 9 db. tengerjárót.

    Ez a fejlesztés alapozta meg, hogy az 1934-ben elindított Duna-tengerhajózás akció rádiusza jelentős mértékben kibővüljön, és a 70-es évekre már magyar lobogó jelent meg a világtengereken, óceánokon, dicsőséget és elismerést szerezve a magyar tengerészek által hazánknak.

    A tolóhajózás megjelenése és térnyerése a Dunán egy időre háttérbe szorította a Duna-tengerhajózást, hiszen gazdaságilag eredményesebb volt a tengeri szállítások átrakásos bonyolítása. Ebben az időszakban Duna-tengeri hajóink leginkább a Fekete tengeri és kelet Mediterrán, valamint az Adria és nyugat Mediterrán kikötők között forgalmaztak, gyakorta érintve Vörös tengeri kikötőket is.

    A 70-es évek végén új fuvarozási feladatokkal jelentkezett a magyar külkereskedelem, ami ismét felvetette a Duna-tengeri közvetlen forgalom újraindítását. 1980-tól a még meglévő 3 db. Duna-tengeri hajónk kezdte meg szolgálatát a Csepeli Szabad kikötő és a közel- Kelet között. Ebben jelentős nautikai tényező volt, hogy a Duna zuhatagi szakaszának szabályozása megtörtént, amely zavartalan hajózást biztosított Duna-tengeri hajóink számára.

    A Duna-tengeri relációban bonyolított magyar export-import forgalom fejlesztése tovább kapacitást igényelt, ami az NSZK tulajdonban lévő igen korszerű hajó bérlésével lett biztosítva. Ez felvetette egy lízing alapú flottafejlesztés lehetőségét, ezzel együtt elöregedett hajóink selejtezéses pótlását, a flotta megújítását de az akkori idők közlekedés-kormányzatának szűklátókörűsége valamint a MAHART felső vezetésének igen negatív hozzáállása mindezt megakadályozták – fogalmazott az elnök.

    A 80-as évek második felében elkezdődött kedvezőtlen folyamatok, hajóink elöregedése, kényszerű selejtezése, vagy elhamarkodott, kellően át nem gondolt értékesítése, a mindezek következtében szükségessé váló pótlások elmaradása rohamosan vezetett a magyar tengerhajózás – ezen belül a Duna-tengerhajózás elhalásához, jelentős károkat okozva  ezzel országunknak.

    A Herend nevű magyar hajó Forrás: Autószektor

    A Herend nevű magyar hajó Forrás: Autószektor

    "Ma, amikor mindezt szomorú szívvel kell konstatálnunk, mégis büszkén szólva emlékezünk a 85. születésnapra, a mintegy félévszázad sikereire, eredményeire – meghajtva fejünket a magyar tengerhajózás ügyét hűséggel, kiváló szakmai felkészültséggel és elkötelezettséggel szolgálók emléke előtt" – olvasható a történeti elemzés a kiállítást rendező Garadnai András, a Magyar Tengerészek Egyesülete elnöke tanulmányában.

    2000-ben a Vörösmarty volt az utolsó hajó, amelyről lekerült a magyar zászló. Azóta a magyar tengerészek kénytelenek külföldi hajókon szolgálni. Számuk elérheti a háromszázat is, akik még aktívak

    – mondta el az elnök.

    További cikkekért látogasson el az Autószektor oldalára

    Kommentek:

    Top 16