• Kultúra

A teljes igazság a Golden Globe-díjas filmekről

Az idei Aranyglóbusz- és lehetséges Oscar-jelöltek között is feltűnően sok az igaz történeten alapuló vagy kifejezetten életrajzi film. Az alkotók azonban ezt a bizonyos igaz történetet sokszor csak kiindulási alapnak tekintik, és jócskán átírják a valóságot. A cracked.com összegyűjtötte a különbségeket hét most futó film cselekménye és az igaz történetek között.

A visszatérőA legjobb drámai filmnek járó Arany Glóbusz nyertese, Alejandro González Inárritu A visszatérő című filmje Hugh Glass, 18. és 19. század fordulóján élt prémvadász és felfedező brutális fordulatokban bővelkedő történetét dolgozza fel. A cselekmény szerint Glasst, akit az alakításáért szintén Golden Globe-bal jutalmazott Leonardo DiCaprio alakít, megtámadja egy medve. A filmben bemutatott változat szerint (Figyelem! Ez a bekezdés spoilert tartalmaz!) vadászcsapatának két tagja hátramarad a sebesült Glass-szal és félig bennszülött fogadott fiával. Ahelyett, hogy próbálnának rajta segíteni (vagy, ha a sérülése olyan súlyos, megvárnák, amíg meghal), megölik Glass fiát, a férfit pedig élve eltemetik. Véres bosszúvágytól fűtve Glass emberfeletti erővel kimászik a sírból, és mérföldeket tesz meg a veszélyes vadonban, hogy végezzen a férfiakkal, akik megölték a fiát.

A valóság:

Bár Hugh Glass igaz története is meglehetősen brutális, vannak eltérések a történeti események és A visszatérő sztorija között. Elsősorban semmiféle feljegyzés nem igazolja, hogy Hugh Glassnak egyáltalán lett volna fia, arról nem is beszélve, hogy a fiút bárki bántotta volna. Az igaz, hogy Glasst halottnak hitte és hátrahagyta a társai többsége, de a két ember, akik eltemették, ezt azért tették, mert egy bennszülött támadástól tartottak. Amikor pedig Glass csodával határos módon kimászott a neki ásott sírból, nem a bosszúvágy hajtotta – egyszerűen csak a tulajdonát akarta visszaszerezni.

Észrevette ugyanis, hogy akik eltemették, fontos tárgyakat vittek el tőle, többek között a puskáját, amelyre sokan ácsingóztak. Amikor Glass megtalálta a két férfit és visszaszerezte tőlük a fegyverét, a fiatalabbnak meg is bocsátott. De abból, hogy egy férfi azért támad fel gyakorlatilag a halottaiból, hogy visszavegyen két társától egy puskát, aztán azok udvariasan elnézést kérjenek tőle, valóban nem lehetett volna igazán izgalmas filmet forgatni.

A dán lányA dán lány egy Einar Wegener nevű művész igaz történetén alapszik. Wegener az elsők közé tartozott, akik nemváltoztató műtétet hajtattak végre magukon, ezáltal Lili Elbe néven a transznemű közösség egyik úttörőjének tekinthető. Azt, hogy Einar női ruhákat kezdjen viselni, a film úgy mutatja be, mintha ez a feleségével, Gerdával közös ötletnek indult volna, de komolyra fordulva már aláásta volna a boldog házasságukat. Sőt, Gerdát a történet szerint ez kifejezetten Hansnak, Einar jóképű gyerekkori barátjának karjaiba kergette.

A valóság:

A történészek többsége egyetért abban, hogy a valóságban Gerda Gottlieb biszexuális volt, egyes történészek szerint pedig felvállaltan leszbikus. Lili és Gerda boldogan éltek együtt. Így aztán azt, hogy Einar nemváltása tönkretette volna a házasságukat, a film írói találták ki, hogy drámai feszültséget keltsenek. Egyes találgatások szerint arra is törekedtek, hogy a közönség számára leegyszerűsítsék a történetet, ezért maradt el Gerda valódi szemszögének bemutatása.

A dán lány valójában nem Lili és Gerda igaz történetén, hanem egy azonos című regényen alapszik, amely rengeteg fikciós elemet ad a valósághoz. A könyvben az egyik főhősnő nem Gerda, hanem Greta, egy gazdag amerikai özvegy, akit a nehézségek közepette segítőkész ikertestvére és -  a valószínűleg soha nem létezett barát – Hans is támogat.

A valóságban Lili Elbén öt nemátalakító műtétet hajtottak végre. Akkoriban nem léteztek sem antibiotikumok, sem a beültetett szervek kilökődésének kockázatával nem voltak tisztában. Lilit az első négy műtét is legyengítette, de sikerült nővé operáltatnia magát. Az ötödik műtétbe azonban, amikor méhet szerettek volna neki beültetni, hogy anya lehessen, nem sokkal annak elvégzése után belehalt.

Steve JobsSteve Jobsról több életrajzi film is készült a közelmúltban. A Michael Fassbender címszereplésével forgatott Steve Jobs szerkezetileg három részre osztható: mindegyik rész egy-egy termék piacra dobása köré szerveződik. A második rész már azután játszódik, hogy Steve Jobs-t kirúgták az Apple-től, megalapította új cégét, a NeXTet, és éppen a NeXT-számítógépen dolgozik. A film úgy állítja be, mintha minden, ami a számítógép körül történt, már része lett volna Jobs tervének, hogy olyan operációs rendszert hozzon létre, amelyet az Apple majd meg akar venni, ő pedig diadalmasan térhessen vissza a céghez.

A valóság:

Az Apple megvette a NeXt-et, de ez semmiféle tervnek nem volt része, Jobs nem azon munkálkodott, hogy újra az Apple élére állhasson. Amikor az Apple kivásárolta őt, 1,5 millió részvényt kapott, amit az első adandó alkalommal el is adott, ezzel meggyengítve az Apple-t. Amikor az Apple kirúgta a vezérigazgatóját, és felajánlotta a posztot Jobsnak, ő először nemet mondott. Hiszen időközben már a Pixar vezérigazgatója lett. Bár a Pixar neve egyetlen egyszer sem hangzik el a filmben, Steve Jobs életében valójában kétszer annyit keresett a Pixarral, mint az Apple-lel.

Kémek hídjaSteven Spielberg és Tom Hanks nem először dolgoznak együtt. A Ryan közlegény megmentése és a Terminál után közösen készítették a Kémek hídja című hidegháborús drámát is, amely egy elfogott szovjet kémről és az őt védő ügyvédről szól. A történetben fontos szerepet kap még egy U-2-es amerikai kémrepülő is, amelyet a Szovjetunió felett lőnek le. A gép pilótáját, Gary Powerst elfogják és bebörtönzik az oroszok. A filmben Powers egy mocskos, félelmetes börtönben raboskodik, ahol a kihallgatói rendszeresen kínozzák, és aludni sem hagyják, amíg nem árul el nekik szigorúan titkos információkat. Ezt a film szándékos kontrasztba állítja a feltűnően tiszta amerikai börtönnel, ahol a szovjet kémet egy jelenetben alvás közben mutatják, az őr pedig udvariasan beszél vele.

A valóság:

Powerst valójában nem kínozták meg a börtönben, kifejezetten jól bántak vele az orosz őrök. Valójában nem voltak a birtokában semmiféle olyan információk, amelyeket bárki ki akart volna belőle szedni. A börtönben töltött idejének nagy részében azon aggódott, hogy a felesége esetleg hűtlen lesz hozzá, amíg ő fogságban van. A leghihetetlenebb viszont talán az, bár konkrét, múzeumban kiállított bizonyíték van rá, hogy Powers a börtönben nagyon sokat kötött. Többek között egy szőnyeg kötésével is elkészült. Ebben az esetben is érthető, hogy a filmesek nem egy békésen kötögető fogoly képével tudták a legjobban fenntartani a feszültséget.

A szőnyeg, amelyet Gary Powers kötött. Fotó: National Air and Space Museum / Smithsonian Institution

A szőnyeg, amelyet Gary Powers kötött. Fotó: National Air and Space Museum / Smithsonian Institution

Fekete miseA Johnny Depp főszereplésével készült Fekete mise Whitey Bulger maffiafőnök történetét viszi filmre. A cselekmény szerint Bulger látszólag FBI-informátornak áll, hogy a saját céljainak megfelelően használhassa ki a rendszert. Depp alakítását az Oscar-esélyesek között tartják számon.

A valóság:

Amikor az 50-es években elkezdte letölteni 20 éves börtönbüntetését, Bulger részt vett az MK-Ultra nevű, szigorúan titkos CIA-programban. Bulger ugyanis egyike volt azoknak az elítélteknek, akiknek felajánlották, hogy megválthatják a büntetésüket, ha alávetik magukat bizonyos kísérleteknek, amelyekről azt mondták nekik, hogy a skizofrénia ellenszerét hivatottak megtalálni. A program során az alanyok különböző tudatmódosító szereket kaptak, például nagy mennyiségű LSD-t. Erre Bulger nagyon rosszul reagált, öngyilkos gondolatai támadtak, és ez az epizód valószínűleg későbbi életét is meghatározta. A film ezzel együtt csak röviden tér ki arra, hogy Whitey Bulger LSD-t kapott a börtönben.

KötéltáncA Kötéltánc című film annak a története, hogy a francia Philippe Petit hogyan tört be a World Trade Centerbe, és sétált át a két ikertorony között kifeszített kötélen az 1970-es években.

Valóság:

Petit történetét 2008-ban már feldolgozták az Ember a magasban című dokumentumfilmben, jóval valósághűbben, mint a játékfilmben. Miközben Robert Zemeckis stábja az önmagában is különlegesen izgalmas történetbe további drámai fordulatokat vitt, a dokumentumfilm kitért bizonyos részletekre, amelyek a Kötéltáncban nem, vagy egészen másképp jelennek meg. Például, a Joseph Gordon-Levitt főszereplésével készült film úgy végződik, (Figyelem! Ez a bekezdés spoilert tartalmaz!) hogy Philippe, miután kiengedték a börtönből, a barátaival vacsorázik, akik mindannyian rengeteget kockáztattak azzal, hogy segítettek neki kivitelezni vakmerő akcióját. A barátnője pedig úgy hagyja el New Yorkot, hogy azt mondja neki: „Te megvalósítottad az álmodat, most rajtam a sor, hogy megtaláljam a sajátomat.”

Petit a dokumentumfilmben maga is elmondja, hogy amint kijött a börtönből, a fogadására összegyűlt tömegből elé lépett egy lány, és közölte: szeretné, ha Petit elsőként vele ünnepelné a szabadulását. Petit elmondása alapján nem sokkal később már egy New York-i lakás vízágyán találta magát. A barátainak pedig, akik mind megszegték a törvényt a kedvéért, csak annyit üzent, hogy túlságosan lefoglalják az interjúk, nem fog ráérni velük vacsorázni és ünnepelni. A Kötéltánc végén megjelenő feliratból pedig csak az derül ki, hogy Petit barátai visszatértek Franciaországba. Ez egy finom megfogalmazása annak, hogy valójában kitoloncolták őket. Petit ezzel szemben csak enyhe büntetést kapott, és a mai napig New Yorkban él.

Egyenesen ComptonbólAz Egyenesen Comptonból egy életrajzi film, a híres gengszterrap-csapat, az N.W.A. megalakulásáról szól. Az együttes tagjai közül Ice Cube és Dr. Dre is részt vettek a film előkészítésében és felügyelték a munkálatokat. Ice Cube fia, O’Shea Jackson Jr. még szerepel is a filmben, és a kritikusok dicsérik az alakítását.

A valóság:

A film cselekményéből teljesen kimaradt, hogy Dr. Dréről volt barátnője, az R&B énekesnő Michel’le és Denise „Dee” Barnes, az egykori Pump it Up! műsorvezetője egyaránt a nyilvánosság előtt mondta el, hogy a rapper bántalmazta őket. A műsorvezető elleni támadásból bírósági ügy is lett, és a történet állítólag szerepelt is a forgatókönyv egy korábbi verziójában. Ugyan mindkét érintett azt nyilatkozta, nem bánják, hogy az őket ért sérelmek nem jelennek meg a filmben, mert egy minden korosztálynak szóló filmben nem is lehetne azokat bemutatni, de sokan felháborodtak valóság megszépítésén. A közelmúltban maga Dr. Dre is kiadott egy nyilatkozatot: „Bocsánatot kérek a nőktől, akiket bántottam”- mondta a rapper a New York Timesnak. „Huszonöt évvel ezelőtt még egy fiatal férfi voltam, túl sokat ittam, megzavarodtam, nem volt rendszer az életemben. Természetesen ez mind nem mentség semmire, amit akkoriban tettem. Mindent elkövetek, amit csak tudok, hogy soha ne hasonlítsak többet akkori önmagamra”.

A filmben a hip-hop zenekar egyes tagjai is jóval súlytalanabbul jelennek meg a többiekhez képest. A legfeltűnőbb azonban az, hogy az N.W.A. egyik alapító tagja, Arabian Prince teljesen kimaradt a történetből. Bár a rapper kilépett a csapatból, mielőtt az Egyenesen Comptonból című lemezük megjelent volna, de ettől függetlenül közreműködője volt a lemeznek: nemcsak az egyik számban hallható, de a borítón is szerepel. Szembeötlő a különbség a plakáton látható öt, illetve a lemezborítón feltűnő hat zenész között. Ez pedig azért is nagyon feltűnő, mert a borító a film egyik jelenetében is látható.

Arabian Prince leginkább azt vette zokon, hogy ő maga úgy maradt ki a filmből, hogy az tele van olyan konkrét események bemutatásával, amelyeknél ő is jelen volt. Az eset egyébként nem egyedi: a legendás Beatlesről is készültek olyan filmek, amelyekben említés sem esik a zenekar eredeti dobosáról, Pete Bestről.

Top 0