• Politika
Faktor

A tavalyinál is több migráns érkezhet idén

Várhatóan az idén sem jön majd a tavalyinál kevesebb migráns Európába, sőt valószínű, hogy még többen érkeznek, mint eddig - hangzott el egy háttérbeszélgetésen.

Továbbra is a betelepítési kvóta ellen

Magyar és külföldi szakértők a migrációs mozgás folytatódását várják, sőt akár az érkezők számának növekedéssel is számol a magyar kormány. A beszélgetésen hivatkoztak Gerd Müller a német kormány nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős miniszterének nyilatkozatára. "Hozzánk csak a tíz százaléka érkezett meg azoknak az embereknek, akik kénytelenek voltak elmenekülni Szíriából és Irakból" - mondta Müller, és hozzátette, hogy 8-10 millió ember még "úton van".

forrás: Europress/Getty Images/Jeff J. Michell

forrás: Europress/Getty Images/Jeff J. Michell

EZT IS AJÁNLJUK:

    A migránshullám apadásával azért sem lehet számolni, mert Szíriában még mindig polgárháború van és ennek rendezésére egyelőre nincsenek kész megoldási tervek. A téllel ráadásul nem változott a térségbe érkező migránsok száma se, naponta még mindig 2-3000 ember halad át a Balkánon Nyugat-Európa felé.

    Elhangzott az is, hogy a kötelező betelepítési kvótát továbbra sem támogatja a kormány. Ugyanakkor az ország is segítette az EU migrációs válság kezelésére létrehozott két alapot, a szíriait és az afrikait, illetve a világ élelmezési alapot is támogatta. Emellett az EU-Törökország partneri kapcsolatok elősegítésében is részt vesz.

    forrás: Europress/AFP/Rene Gomolj

    forrás: Europress/AFP/Rene Gomolj

    Szó volt a magyarországi menedékkérőkről is. A nyári határzárásig közel 391 ezer migráns haladt át az országon. Összesen 178 ezer fő regisztrált  menekültként 2015-ben, de 90 százalékuk még a menekülteljárás befejezése előtt elhagyta az országot. Végül 146-an menekült, míg 356-an oltalmazott státuszt kaptak, 217 embert pedig kiutasítottak az országból. 1545 illegális határátlépőnél idegenrendészeti őrizet került elrendelésre. A magyar szabályok szerint idegenrendészeti őrizetben maximum 1 évig lehet valaki.

    A kitoloncolás kapcsán elhangzott, hogy a migránsok számára az EU a jövőben úti okmány bevezetését tervezi. Sokan ugyanis papírok nélkül vagy nem egy esetben hamis útlevéllel lépik át az unió határát. A nyugati tagországokban már most problémát okoz, hogy sokszor hiábavaló a kiutasítás, hiszen a háborús helyzet miatt a küldő országba sem lehet az érintetteket visszaküldeni. A hiteles okmányok ezeket a problémákat részben megoldhatják. Az elutasítás mindig az adott nemzetállam személyes döntése, ahogy az is, hogy ad-e menekült vagy oltalmazott státuszt.

    Ahogy arról a Faktor is beszámolt, a német hatóságok naponta több száz, főleg Svédországba tartó migránst küldenek vissza Ausztriába a dublini egyezmény értelmében.

    Perre is mehet a New York Times cikke miatt a magyar kormány

    Szó a New York Times cikkéről is, amely valótlanul állította, hogy egy magyar börtönben egy menekült nőt vertek meg. Az illegális határátlépés idegenrendészeti eljárást von maga, köztörvényes bűncselekménynek az embercsempészet számít. A menekültek bűncselekmény hiányában tehát nem kerülhetnek börtönbe, legfeljebb őrizetbe. A magyar eljárásrend szokásjoga, hogy nők, gyerekek nem kerülnek őrizetbe, az eljárásból kivonják őket.

    forrás: Europress/Getty Images/Milos Bicanski

    forrás: Europress/Getty Images/Milos Bicanski

    A részben vélemény, részben szerkesztőségi cikk szerzője később maga vallotta be, hogy nem ellenőrizte a forrásának hitelességét. A magyar kormány helyreigazítás, reflexió hiányában a próbaper lehetőségét sem zárja ki. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a nyugati országokban a sajtó-és véleményszabadság megsértésének aggasztóbb jelei vannak, mint a régióban. Erről korábban Szijjártó Péter is nyilatkozott az MTI-nek. A külügyminiszter azt mondta:  "Jól látható, hogy egyes nyugati politikusok és médiumok továbbra is maszatolnak, még mindig nem arról beszélnek, amit már mindenki lát. Pedig világos, hogy az illegális bevándorlás növeli a terrorveszélyt és a bűnözést Európában. Azonban furcsa módon, aki erről beszél, az nem jó demokrata."

    Délután ötpárti egyeztetést tartottak arról, hogy az alaptörvény módosításával a terrorhelyzet is minősített időszaknak számítson. Cél, hogy ebben az esetben is bevethető legyen a honvédség. Ez a jelenleg meghatározott négy mellé kerülne ötödiknek, amelyek a következők:

    - az ipari / természeti katasztrófák esetén veszélyhelyzet van,

    - fegyveres ellenszegülés, alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet idején szükségállapotot vezethetnek be

    - amikor külső támadás fenyegeti az országot a megelőző védelmi helyzet a minősített időszak neve,

    - és van a rendkívüli helyzet is, amelyet effektív háborús veszély esetén hirdethetnek ki.

    Mint kiderült március 15-ig a válsághelyzet Magyarországon mindenképpen fennmarad.

    A négy évből nem lesz kettőSzó volt a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokról is. David Cameron brit kormányfő az elmúlt hónapokban több uniós vezetővel is tárgyalt. Utazásainak célja, hogy partnereket találjon négy pontos, az EU minden tagállamát érintő javaslatához. A legtöbb vitát a 4. váltotta ki, miszerint Nagy-Britanniába az unió más országából érkező munkavállalók négy évig ne vehessenek fel segélyt.

    Fotó: Sulyok László

    Ez a kormány szerint regionális kérdés, ezért a magyar kormány álláspontja, hogy a V4 országaival közös, egységesített álláspontot kell kialakítani. Magyarország nem támogat semmiféle diszkriminatív eljárást, így nem egyezne ki a négy év esetleg két évre való csökkentésével sem.

    Közép-Kelet Európából a legtöbben Lengyelországból érkeznek a szigetországba, a statisztikák szerint, ezek például az angol egészségügyi rendszer adatait veszik alapul 700 ezer emberről lehet beszélni, de a kérdés körülbelül 1,5 millió lengyelt érint. Ugyanezen statisztikák szerint ma jelenleg 50-55 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában. A tükörstatisztikák nagyobb számokat is jeleznek, azonban ilyenkor számolni kell az adatfelvételi rendszerek különbségeivel. Összességében a külföldre távozó magyarok száma 2006 óta növekszik – olvasható a TÁRKI 2014-es tanulmányában.

    A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy következetesen különbséget kell tenni elvi és tartalmi alapon is a harmadik országból érkező migránsok és az EU alkotmányos és szabadságjogával élő uniós bevándorlók között.

    Top 16