• Élet
Vági Barbara
Vági Barbara

A cigányprímásért hagyta el a hercegné a férjét

Világbotrány – amerikai, ausztrál és több európai lap is írt róluk. A magyar cigányprímásról, Rigó Jancsiról és a hercegnéről, aki elhagyta férjét, Chimay herceget, és elszökött a prímással. Aztán persze az lett belőle, hogy ők lettek koruk első igazi nemzetközi – ahogy ma mondanák – „celebjei”. Polgárpukkasztó életet éltek, sőt, hirdették is. A hercegné nyílt leveleket küldött franciául különböző újságoknak Amerikába és Európába, ahol azt hirdette, hogy a nők éljék meg az álmaikat, és ne a társadalmi elvárásoknak akarjanak megfelelni. A  hercegné – Clara Ward – durva, akkor nagyon merésznek számító fotókat is készíttetett magáról, és képeslapokon terjesztette őket.

Rigó JancsiA Fejér megyei Pákozdon született 1858-ban. Egy augusztusi napon keresztelték meg az anyakönyv szerint. Édesapja Rigó János, édesanyja Kovács Mária. 11 gyerekük született, Jancsi a második volt. Már egészen fiatalon az egyik leghíresebb cigányprímás, Barcza József zenekarában játszott Székesfehérváron, később Budapesten. Aztán valószínűleg Jancsi összeveszett Barczával és saját zenekart alapított, ahol már ő volt a prímás.

Annyira híres lett a zenekara, hogy 1896-ban már Párizsban játszott a Cafe Paillard-ban. A vendéglő a Boulevard des Italiens egyik felkapott étterme volt.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Jancsi a korabeli írások szerinte nem volt kimagaslóan jóképű – az akkori ideál szerint. Himlőhelyes volt, sovány és ráadásul – állítások szerint – félszeg. Ezt persze cáfolhatja az, hogy a lapok bőkezűen bántak a jelzőkkel Jancsival kapcsolatban. „Fiddler”-nek – azaz szélhámosnak – is nevezték, de gúnyosan „count Rigo”-nak, vagyis Rigó grófnak is.

    Mindezek ellenére a nők nehezen tudtak ellenállni a fekete szemű prímásnak, aki rendre szívhez szóló, andalító, érzelmes nótákat hegedült.

    Szerelem első látásraUgyanebben az évben, 1896-ban egy este eljött vacsorázni a Paillard-ba a belga Chimay herceg és annak alig 23 éves felesége, Clara Ward. A herceg neve egyébként pontosan így hangzott: Marie Joseph Anatole Elie de Riquet de Caraman. Aznap is éppen Rigó Jancsi hegedült – ahogyan majdnem minden este.

    Az első pillanatban szerelem szövődött a hercegné és Jancsi között.

    Ekkor persze még Clara Ward ezt nem vallotta be a hercegnek, vagyis a férjének. De feltűnően egyre többet jártak a Paillard-ba vacsorázni. Nem kellett hozzá sok idő, hogy Jancsi már csak a nőnek hegedüljön.

    Egy nap aztán a hercegné megszökött a férjétől – Jancsi szöktette meg.

    Rigó Jancsi és Clara Ward

    Rigó Jancsi és Clara Ward

    Clara Ward – a normaszegő hercegné1873-ban született Detroitban – egy nagyon gazdag amerikai családban. Édesapja gőzhajózással, fakitermeléssel, bányászattal és acélgyártással is foglalkozott. Amikor Clara 2 éves volt, meghalt az apja, így az édesapja húga nevelte fel fényűző gazdagságban.

    Londonban tanult. 17 éves volt, amikor megismerkedett Nizzában a belga Chimay herceggel. Még abban az évben, 1890-ben össze is házasodtak Párizsban. Két gyerekük született. Clara Ward volt az amerikai lányok idolja – mindenki őt csodálta, és rá akart hasonlítani.

    Aztán – ahogy már írtuk – 1896-ban kitört a botrány: szerelmes lett a magyar cigányprímásba. A hercegné kezdeményezte a válást, amiből persze hatalmas nemzetközi botrány lett. Tele voltak a lapok az akkor szégyenteljesnek számító lépéssel. A Ludington Record például ezzel a fejléccel jelent meg: „Gone with a Gipsy” – azaz "Elment egy cigánnyal". A címet egyébként Margaret Michell írónő „Gone with the wind” – vagyis Elfújta a szél című regénye után találták ki.

    A magyar sajtó is felkapta a történetet. Bár Rigó Jancsi akkor már régóta Párizsban élt, a legtöbben emlékeztek rá és tudták, ki ő.

    A mesebeli történet megihlette az írókat, költőket is. Állítólag Heltai Jenő írta ezt a gúnyverset Chimay hercegről.

    „Hogy ingatag az asszony / megmondta Rigoletto / az én megszégyenítőm / a czigány Rigó lett ó.”

    A hercegné és a prímás

    A hercegné és a prímás

    Jancsi és Clara – a világhírű „celebek”Jancsi megszöktette a hercegnét, aki 1897 nyarán el is vált a hercegtől.

    Akkoriban a nagyvilági körökben elképzelhetetlen volt, hogy egy arisztokrata nő egy cigányzenésszel adja össze magát. Éppen ezért váltak világhíressé és Európában, az Egyesült Államokban, de még Ausztráliában is róluk, a híres párról írtak a lapok. Még azt is megszellőztették, hogy Clarának 3000 font gyerektartást kellett fizetnie, ugyanis még a két gyerekét is a hercegnél hagyta.

    Több újság meg is kereste Clarát és interjút akartak vele készíteni. Egynek nyilatkozott is. Azt mondta: nem szeretné befolyásolni a nyilvánosság véleményét, és amúgy a nyilvánosság véleménye őt nem is érdekli, számára az nem létezik.

    Többször üzent is a lapok hasábjain. Nyílt leveleket írt franciául, amelyeket persze az újságok le is hoztak, hiszen ahol megjelent Clara Ward levele, biztosan azonnal elfogytak a lapok. A nyílt leveleiben a sorstársainak üzent. Azt írta, hogy ne áldozzák fel álmaikat pusztán azért, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, vagy valamilyen pozíció kedvéért. Álljanak ki magukért, valósítsák meg az álmaikat, éljék meg az érzelmeiket. Legyen az ő élete példa mások számára.

    Clara Ward tehát az 1890-es évek végén nyíltan támogatta a női emancipációt és le akarta bontani a merev társadalmi konvenciók falait.

    1897 végén Egyiptomba ment a pár – Rigó Jancsi és Clara Ward. Kairóban éltek néhány hónapig, ahol állítólag Jancsi versenyistállót üzemeltetett.

    Az 1900-as évek elején hazalátogattak Budapestre – akkor már nagyon híresek voltak. A Rémy szállodában szálltak meg, a Blaha Lujza téren. Rendőröknek kellett vigyázni a celeb pár testi épségére, ugyanis a rajongók éjjel-nappal látni akarták őket. Egyes állítások szerint a Rémy hotel egyik cukrásza készítette először a híres süteményt, a Rigó Jancsit – éppen akkor, amikor Jancsiék ott voltak. Clara és Jancsi szerelmét akarta kifejezni a süteménnyel.

    A rajongók nem hagytak békét a szerelmes párnak, ezért úgy döntöttek, Szombathelyre utaznak. Előtte Clara levelet írt a szombathelyi újságnak,  amelyben arról érdeklődött, hogy „nem kell-e Szombathelyen is félnie a közönségnek az elviselhetetlen kíváncsiságától, amely őt Budapestről édes Jancsijával együtt elüldözi.”

    Annyira népszerűek voltak, hogy Dankó Pista népszínművet írt róluk Cigányélet címmel.

    Szokatlan fotókat is készítettek

    Szokatlan fotókat is készítettek

    Polgárpukkasztó képeslapokAkkor már egyre inkább érezték, hogy kezd fogyni a pénzük. A hercegi család természetesen a válás után nem adott már pénzt Clarának, de a saját családja sem.

    Jancsi színpadra állt, és – a korabeli írásos dokumentumok szerint – 1000 dollárt kért havonta. A színpadra egyébként ketten álltak – Jancsi hegedült, felesége táncolt és énekelt.

    Ezen kívül Clara kitalálta, hogy képeslapokat készíttet saját magáról. Rendszeresen dús idomaira feszülő fehér ruhában fotóztatta magát – minden elképzelhető pózban. Azt akarta, hogy az egész világ gyönyörködhessen az akkor szépségideálnak számító idomaiban.

    Itt például testhezálló dressz volt rajta

    Itt például testhezálló dressz volt rajta

    A képeslapok világszerte roppant kelendőek voltak. Akkoriban rendkívül ritka volt az ilyen fotó vagy kép, ezek a lapok polgárpukkasztóak voltak. Voltak pikánsabb képek, amelyeken félmeztelenül fotózták Clarát, de azokhoz csak a párizsi fotósnál lehetett hozzájutni – nem is kevés pénzért.  Viszont nem sokáig, mert a párizsi törvényszék nyomozást indított az ügyben, majd ezeket a képeket el is kobozta.

    Az ilyen fotókat képeslapként árulták

    Az ilyen fotókat képeslapként árulták

    II. Vilmos császár sem szerette ezeket a képeket, és megtiltotta egész Németországban, hogy mutogassák vagy nyilvánosságra hozzák azokat.

    A tündérmese végeClara nem volt hűséges típus. az 1900-as évek elejére megromlott a kapcsolata Jancsival. El is váltak. Rövid időn belül Clara kétszer is megházasodott, mind a kétszer egy-egy olasz férfihez ment hozzá.

    Padovában, 1916-ban halt meg magányosan és szegényen egy sötét hotelszobában. 43 éves volt. A helyi szegények temetőjében temették el.

    Rigó Jancsi – miután Clara elhagyta – az Egyesült Államokba, New Yorkba utazott. Az East-Houston Streeten, a Little Hungary nevű étteremben hegedült. A vendéglő úgy reklámozta, hogy ott játszik a világ leghíresebb cigányzenésze. Viszont ott már nem volt akkora sikere, mint Európában.

    Ami biztos, hogy 1905 februárjában ellátogatott az étterembe Teddy Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke is. Jancsi eljátszotta neki a Magyar Rapszódiát. Ez volt valószínűleg a legnagyobb sikere New Yorkban.

    Rigó Jancsi 1927-ben halt meg New Yorkban, egy harlemi kórházban. Asztma és tüdőgyulladás okozta a halálát. A findagrave adatai szerint a Kensico temetőben temették el. A temető adatlapján ugyan Jancsi születési ideje nem stimmel, de ez azért van, mert nem tudták Amerikából beazonosítani, hogy pontosan mikor született.

    (A cikk megírásában Katona Csaba történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa segített, aki Rigó Jancsi és Clara Ward életét kutatta és hamarosan könyvet is ír róluk.)

    Top 16