• Belföld

25 éve volt a taxisblokád: harmadik nap, a tárgyalások

Ideiglenes megállapodás, lincshangulat, kormánypárti tüntetés, befagyott álláspontok és tárgyalások reggeltől estig. Ez történt a taxisblokád harmadik napján.

fotó: hallotaxi.hu

fotó: hallotaxi.hu

Várakozásokkal teli napra ébredt az ország a taxisblokád szombatján. Mindenki abban bízott, hogy sikerül a kormánynak és a tüntetőknek megegyezniük és véget érhet az az állapot, amely az egész országot elzárta önmagától és a világtól is.

"Szombatra virradó éjszaka délnyugaton néhol köd képződött, itt-ott szemerkélt az eső. A hőmérséklet a kora reggeli órákra a felhős nyugati tájakon 3, 8, a derült keleti országrészben plusz 2, -4 fokig süllyed. Délelőtt az ország nagy részén felhős, délnyugaton időnként esős idő volt. A hőmérséklet 11 órára mindössze 6, 13 fokra emelkedett. Budapest belterületén pénteken a hőmérséklet napi középértéke 6,1 fok volt, ez 3,2 fokkal alacsonyabb a sokéves átlagnál. Szombaton 12 órakor a fővárosban 9 fokot mértek, a tengerszintre átszámított légnyomás 1015 hpa volt, alig változott." (MTI, 1990. október 27.)

Volt, aki az autójában éjszakázottPécsett a város vezetői és a taxisok közötti megállapodásnak megfelelően - írta az MTI - gyakorlatilag felszámolták a lezárásokat a város belterületén, viszont útakadályokat képeztek a városba vezető útvonalakon, a várostábláknál. Szombat reggel kilenc torlasz állt a megyeszékhelyen. A város belterületén konszolidálódott a helyzet, jártak az autóbuszok, a közüzemi járművek.

Miskolcon teljes maradt a zárlat. Öt körgyűrű övezte a várost. Éjszaka egy órára átmenetileg egy-egy fél sávot szabaddá tettek és ez idő alatt a városi buszok is kivonulhattak. Sátoraljaújhely és Edelény is fölszabadult egy rövid időre, de Leninvárost lezárták.

A távirati iroda hajnali jelentése szerint Bács-Kiskun megyében több falu is csatlakozott a sofőrök megmozdulásához. A falusiak mezőgazdasági munkagéppel, erőgépekkel zárták le az utat. Kecskeméten pedig a Magyar-Szovjet Barátság Tsz traktorosai is részt vettek a torlasz kialakításában.

Eközben Veszprém megyében 30 közlekedési csomópontot zártak el. Teljes volt az akadály Veszprémben, Tapolcán, Várpalotán és Pápán, ezekben hat-hat zárás állt.

Zalaegerszeg is bezárt. A várost hét helyen lezárták, bár az osztrák autókat általában átengedték, csakúgy, mint a buszokat. Az élelmiszerszállító autók és a tejbegyűjtő járatok mindenütt zöld utat kaptak.

Szolnokon lényeges változást jelentett, hogy az éjszaka feltorlódott, 20 órán át veszteglő több száz kocsit kiengedték a városból. A helyi rendőrség kérése az volt, hogy az autósok lehetőleg a város külső területeire „helyezzék át az elzárásokat”.

Nyíregyházánál kritikus helyzet alakult ki a 4-es főúton, ahol 800-1000 külföldi autó rekedt. Vezetőiket és utasaikat a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat látta el élelemmel. Ők az autóikban töltötték az éjszakát.

„Csongrád megye öt városában összesen 24 helyen, a városokba vezető főutakon állnak a blokádok. Az algyői Tisza-hidat folyamatosan zárva tartják ugyan, de időközönként átengedik a várakozókat. Szegeden szombatra virradóra a korábbi 11 útelzárásból ötöt megszüntettek, azonban a nemzetközi és főutakon megmaradt hat torlasz elég ahhoz, hogy a városba a járművek ne juthassanak be. Az élelmiszert szállító, valamint a megkülönböztetett jelzésű járművek szabadon közlekedhetnek, így a városban viszonylag nyugodt a légkör.” (MTI, 1990. október 27.)

Székesfehérváron is több ezer kocsi torlódott fel, ezért éjszaka átmenetileg megszüntették az elzárásokat, az autók elhagyhatták a várost, majd miután megtisztították a csomópontokat, újra helyreállították a torlaszt.

Észak viszont felszabadult. A Heves megyei jelentés szerint, éjjel fél 2-kor Füzesabony környékén megszüntették a blokádot, így szabad volt az út arrafelé. Eközben a Békés megyei Gyulánál lezárták a határhoz vezető utat, és nem engedték be a Kelet felől érkezőket.

Kaposváron a belső blokádot már pénteken megszüntették, majd szombaton reggel 6 és 7 óra között a külső torlaszoknál is átmenetileg feloldották a zárást, de 7 órától ismét helyreállították azt. A helyi tömegközlekedés viszont zavartalanul működött.

„A munkásszállítások akadályoztatása miatt máris több millió
forintra becsülik az anyagi kárt a Tatabányai Bányák üzemeiben, ahol
kénytelenek szüneteltetni a széntermelést. Megbénult a közúti
szénszállítás is, a taxisok csak azokat az autóbuszokat engedik át a
blokádokon, amelyek a bányák fenntartásához szükséges embereket
szállítják.” (MTI, 1990. október 27.)

Debrecenben a násznépeket átengedték a blokádon. „A lakosságnak engedünk, a kormánynak nem” - így összegezték álláspontjukat szombaton reggel a debreceni taxisok képviselői. A megyei rendőrfőkapitánnyal egyeztető megbeszélést tartottak arról, hogy az erre a napra kiírt 70 esküvőre és azt követő lakodalmakra tartók eljussanak a házasságkötő teremig és az éttermekbe.

A városiak bundáskenyérrel, forró teával és kávéval köszönték meg a demonstráló taxisoknak a gesztust. Egy gazda pedig öt malacot is felajánlott a tüntetőknek, amelyek feldolgozását szombaton meg is kezdték a debreceni Tölgyfa étteremben.

A rendőrségnek is akadt munkájaBár az éjszaka többé-kevésbé nyugalomban telt, nem pihenhettek a rendőrök. Szombatra virradó éjszaka az algyői úton egy jugoszláv kamionos belehajtott a kordonba. Amikor megállásra kényszerítették, a körülötte állókat gázspray-vel lefújta. Garázdaság miatt letartóztatták.

Kecskeméten pedig a város északnyugati végében egy lengyel kamion úgy tört ki a blokádból, hogy közben összetörte egy francia állampolgár Citroenjét. A taxisok értesítették a rendőröket, akik a kamion sofőrje ellen körözést adtak ki. A külföldieket egyébként megpróbálták dűlőutakon kivezetni a városból.

Kaposvárról érkezett a legtragikusabb hír: ott az egyik blokádnál veszteglő buszba hátulról belerohant egy kocsi, amelynek vezetője a helyszínen meghalt. A veszprémi mentősök pedig azt jelentették, hogy az almádi úti blokádnál éjszaka verekedés tört ki. Öt sérültet vittek kórházba.

Eközben BudapestenA fővárosban az éjszaka összesen 67 balesetest láttak el az ügyeletes kórházak, többnyire részegeket. Ez a ,,forgalom,, egy pénteki ügyeletnek alig a negyedét tette ki akkoriban. A Népjóléti Minisztérium jelentéséből az is tudható, hogy a fővárosi kórházakba, ha nehezen is, de mindenütt beérkezett a váltó személyzet.

A mentőautókra és a tűzoltókra a kezdetektől fogva nem vonatkozott az útzár. Ugyanakkor a Temetkezési Vállalatnak gondot okozott, hogy a megkülönböztetett járművek számító halottszállító autókat nem mindenütt engedték át a kordonokon.

A Gáz- és Vízművek szervizkocsijai viszont akadálytalanul közlekedtek. Munkájukat megkönnyítette, hogy a Gázműveknek és a Vízműveknek is külön egységei működtek Pesten és Budán, így a hidakat nem kell igénybe venniük.

A fővárosi csarnokok és piacok a reggeli órákban megkapták a korábban megrendelt tej és kenyérszállítmányokat, így ezeken a helyeken folyamatos volt az ellátás, de a hét végeken megszokottnál többen és nagyobb mennyiségben vásároltak.

Eközben az operaénekesek dühösek voltak.

„Az az áldatlan állapot, amit az országban a fuvarozók demonstrációja okozott, minket katasztrofálisan érint. Előadásaink veszélybe kerültek. Az október 26-i két előadásunkat kénytelenek voltunk elhalasztani, de további előadást semmiféleképpen nem mondunk le. Tiltakozunk az ellen a pánikhangulat ellen, ami ennek a demonstrációnak a felelőtlenségbe csapó része okoz. Elnézést kérünk mindenkitől, ha a művészeink, műszaki gárdánk közül egyesek ezek után sem tudják elérni színházunkat, és lehetetlen lesz az előadás megtartása. Az a véleményünk, hogy az a demonstráció, amelyik a polgári létet, színházak működését, a közlekedést, az élelem üzletbe jutását, a kórházak működését akadályozza, már a születő demokráciát is veszélyezteti. Kérünk mindenkit, a kormányt is, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy szűnjön meg ez az őrület.” (a Magyar Állami Operaház közleménye, Országos Sajtószolgálat, 1990. október 27.)

Gyilkosság a Pannonia expresszenA Berlin-felé tartó Pannonia expressz Lökösházán vesztegelt az éjszaka, mert az egyik kocsiban egy ismeretlen férfi megkéselt holtestére bukkantak. Az elenyésző forgalmat bonyolító dunaföldvári hídon nem tudott átjutni szerelvény, ezt leszámítva lényegében zavartalanul, a megszokott menetrenddel közlekedtek a vonatok.

Ferihegy: nyitvaSzombat reggel a magyar repülőtér fogadott és indított gépeket, kisebb késésekre azonban számítani kellett. A Malév is gondoskodott utasainak repülőtérre, illetve a repülőtérről való elszállításáról.

A fővárosban rekedt külföldieket pedig a budaörsi repülőgépes szolgálat vitte Ferihegyre és a repülőtérről a városba. Budaörsről két, egyenként 14 személyes csehszlovák gyártmányú, kis utasszállító gép hordta-vitte az elsősorban japán és angol utasokat.

Emellett a margitszigeti Ramada szálló melletti füves téren kialakított alkalmi helikopter-leszállópálya is nagy forgalmat bonyolított. Németek, franciák, belgák álltak sorba helikopterre várva. Később a Margitszigettel szemben, a pesti oldalon frissen épült Helia Hotelnél is megjelentek többen, mert innen is indítottak helikoptereket. Egy tízperces út 2000 forintba került.

Az ideiglenes megoldásKözben folyamatosak voltak a tárgyalások. Hajnali 1 órakor megszületett az első, ideiglenes megállapodás az Antall-kormány és a magánfuvarozók között, amelyben a fuvarozók képviselői a blokád felfüggesztésére szólították fel társaikat és a vasárnapi tárgyalásoktól tették függővé, hogy folytatják-e a demonstrációt.

Ahogy azt a Faktoris megírta, a taxisblokád az Antall-kormány hetekig letagadott, majd hirtelen bevezetett, nagymértékű benzináremelésének következtében alakult ki és azzal kezdődött, hogy 1990. október 25-ének délutánján a taxisok kivonultak a Hősök terére. Így tüntettek a megemelkedett benzinár ellen, amely a megélhetésüket veszélyeztette. Estére eltorlaszolták a Duna hidakat. A vidéki taxisok és a teherfuvarozók csatlakozása után pedig a vidéki közlekedés is megbénult. A második napra a Szovjetunióba vezető határ kivételével az országhatárokat is bezárták és a repülőteret sem lehetett megközelíteni.  

Taxishelyzet a taxisblokád idején1982-ig két állami társaság járta a főváros útjait: a Főtaxi és a Volántaxi.  A magántaxisok a nyolcvanas évek közepén kezdtek - eleinte fuvarszervező - cégekbe tömörülni. A rendszerváltás idején már a Rádió Taxi, Gábriel Taxi és 6x6 Taxi autóit is le lehetett inteni az utakon. Az állami taxivállalatokat a kilencvenes évek elején privatizálták. A taxisblokád idején Budapesten negyvenezren fuvaroztak utasokat, vagyis a mai háromezres-négyezres létszámhoz képest nagyon sokan.

Ismét teljes az útzárHajnali 2 órakor a kormány közleményt adott ki, amelyben érzékelve a kölcsönös törekvést a közeledésre, kinyilvánította eltökélt szándékát a megegyezésre. Ennek ellenére reggel 7 órakor az ideiglenes megállapodásnak még nem volt eredménye. A Teherfuvarozók Budapesti Ipartestületének válságstábja a fővárosban és vidéken is a blokád fenntartására szólította fel a tüntetőket.

"Az ország nagy részében még állnak az úttorlaszok - tájékoztatott szombat reggel a Belügyminisztérium főügyelete. Úgy tűnik, a demonstrálók zöme nem hisz a fuvarozók és a kormány közötti ideiglenes megállapodás hírének. Budapesten továbbra is csak a Lánchídon lehet a két városrész között közlekedni. A Volánbusz kéri kedves utasait, hogy aki október 27-én utazni kíván, előzetesen tájékozódjon az autóbuszállomásokon Erzsébet tér 1172-966, 1172-318, Népstadion 2524-496/, illetve figyelje a rádió és a televízió adásait." (MTI, 1990. október 27.)

Reggel tíz órára Barna Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya bejelentette, hogy elkészült a rend helyreállításának terve, amelynek fő célja a kocsik elszállítása, az utak megtisztítása volt. Hangsúlyozta, hogy a lakossággal szemben nem akarnak fellépni. A rendőrkapitány a Göncz Árpáddal folytatott tárgyalása után kijelentette, hogy a rendőrség nem fog erőszakot alkalmazni.

A tárgyalások napjaDélben a kormány újra kinyilvánította, hogy a fennálló alkotmány és a hatályos törvények alapján továbbra is tárgyalásos úton kívánja rendezni az előállt helyzetet. Ehhez elengedhetetlennek tartotta, hogy a tüntetők legitim képviselőivel tárgyaljon. Azokkal, akik rendelkeznek a megállapodáshoz és annak végrehajtásához szükséges felhatalmazással.

Kicsivel 14 óra után a köztársasági elnök sajtóirodája közölte, hogy Göncz Árpád korábbi szándékától eltérően nem kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását tekintettel arra, hogy folytatódnak a kormány és a magánfuvarozók közötti tárgyalások.

Fél órával azután, hogy három órakor Franz Vranitzky osztrák kancellár bejelentette, Ausztria benzinszállítmányt küld Magyarországnak azonnali segítségként, megkezdődött a kormány és a fuvarozók tárgyalása.

Tüntetés a kormány mellettAz eddig blokádot tartó tüntetőkkel szimpatizáló lakosságnak kezdett elfogyni a türelme. Délutánra tüntetést szerveztek az Antall-kormány mellett.

„Délután 3 óra után kormánypárti, a taxis-megmozdulást elítélő tüntetés kezdődött a Parlament előtt. Az épületből kilépő Horváth Balázs belügyminiszter a Parlament lépcsőjén rendre, nyugalomra, s - a konfrontáció elkerülése érdekében - békés elvonulásra szólította a résztvevőket. Az alkotmányos rendet követ elő mintegy félezres tömeg rendőrkordon kísérletében fél ötkor a televízió épülete elé indult. A Kossuth Lajos téren atrocitásokra nem került sor, bár a taxisokkal szimpatizálók füttykoncerttel és dudálással fogadták őket.” (MTI, 1990. október 27.)

„A Televízió előtt a kormánypárti tüntetők szónokai tiltakozásukat fejez­ték ki az ellen, hogy a nemrégiben kivívott magyar alkotmányos demokráciá­ban egy szűk kisebbség önös érdekei védelmében egy egész ország életét megbénítja"- emlékszik vissza a tüntetésre a hallotaxi.hu.

"Akik profik voltak, akik ismerték a helyzetet, azok tudták kézben tartani a változást, a többiek nem. Nem voltak egyenlők a feltételek. Az országot vezető pártban most szembesültek vele, hogy hiába van hatalmon az Antall-kormány, hiába nyerte meg a választásokat, az nem jelenti a lakosság támogatását" - mondja Szekér Nóra történész.

Ahogy a blokád első két napján, ezen a szombaton is Horváth Balázs, az Antall-kormány akkori belügyminisztere helyettesítette a kórházban fekvő miniszterelnököt, aki rákos volt, de erről akkoriban mélyen hallgattak. Ekkor történt az az emlékezetes jelenet, amikor a belügyminiszter kis híján kiesett az Országház ablakából integetés közben.

Az általános vélekedés szerint részeg volt. A történész viszont máshogy értékeli a jelenséget. A témát kutató szakember több emberrel is beszélt azok közül, akik akkor a a belügyminiszter mellett álltak és azt mondja, inkább azt láthatták rajta, hogy nagy felelősség nyomta a vállát. Nem aludt az éjszaka, emellett egy szeretetmegnyilvánulásra hajlamos bohém ember volt, aki először találkozott azzal, hogy nincs egyedül. Akik ismerték, inkább az örömöt vélték felfedezni a mozdulataiban, mint az alkoholos befolyásoltságot.

"Egyébként a Parlamentnek abban az ablakában egy körülbelül egy méteres párkány szélére kellett kiállnia, hogy mindenki láthassa, és azért kellett megfogni a derekát, mert tényleg könnyen kieshetett volna" - magyarázza a történész.

Mindenesetre a belügyminiszter jelenete a kormány tehetetlenségének szimbólumává vált, amely ingoványos talajon próbálta tartani magát a meghatározott benzinárhoz. Többen, és nem csak az ellenzéki politikusok közül, az első perctől kezdve a kormány lemondását követelték.

Nem nyugodott meg az országNem sokkal délután öt óra után a pécsi Pannon Volán Vállalat munkástanácsa elhatárolta magát attól a sajtóban közzétett nyilatkozattól, amelyben a pécsi helyi jára­tokon dolgozó buszsofőrök csoportja nevében fellépett szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba a taxisok elleni karhatalmi fellépés esetére.

Egy órával később Békéscsabán nyugdíjasok, nagycsaládosok és fiatal háza­sok kezdtek aláírásgyűjtésbe tiltakozásukhoz, amelyben megértéssel fogadják a demokratikus kormány intézkedését, és elutasítják a taxisok „országbénító akció­ját". A hallotaxi.hu oldalon olvasható: "Mi lenne, ha kétmillió, pár ezer forintból tengődő nyugdíjas feküdne az ötvenezret kereső, s az utasokkal kényre-kedvre bánó taxisok kocsijai elé?" - kér­dezték a felháborodott csabaiak.   Háromnegyed hét után az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) felkérés nélkül bekapcsolódott a Munkaügyi Minisztérium­ban zajló tárgyalásokhoz. A szövetség ezt azért tette, mert szerintük a kormánynak minden érdekképviselettel kellett volna egyeztetnie. Új politikai nézőpontokAz MDF kormánykoalíciós partnere, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Politikai Bizottsága szombaton ülésezett. Megfogalmazták, hogy válság van, amely szerintük messze túlnőtt az áremelést követő elégedetlenségen. A helyzet következményeinek levonására szólították fel a parlamentet. „Már most szükségesnek tartjuk kijelenteni azt is, hogy az elégedetlenség valódi okát a teljes rendszerváltás elmaradásában látjuk." (MTI, 1990. október 27.) Az MDF másik partnere is közleményt adott ki.

,,A Kereszténydemokrata Néppárt úgy ítéli meg, hogy a Magyarországon kialakult válsághelyzetben ma már nem azzal kell foglalkozni: a kormány által választott módszer helyes volt-e vagy helytelen. A kérdés az, hogy melyek a jelenlegi helyzetben szükséges lépések, mi a kibontakozás útja. A párt e nyilatkozatában leszögezi: ,,A Kereszténydemokrata Néppárt megérti a személy- és teherfuvarozók álláspontját, de az ország életének megbénítása nem módszer az érdekképviseleti ügyek megoldására. Senkit sem szabad személyes szabadságában, jogainak gyakorlásában korlátozni. A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint a jogosítványokkal rendelkező érdekképviseleti képviselők és a kormány képviselői közötti tárgyalások biztosítják a kivezető utat. Azok az erők, akik felelőtlenül hozzájárulnak a helyzet elmérgesítéséhez, nem az ország érdekeit szolgálják. Az ország összes állampolgárát higgadtságra szólítjuk fel, és felkérjük a demonstrációk résztvevőit, hogy a lakosság, a demokrácia és Magyarország érdekeit tartsák elsősorban szem előtt.” (MTI, 1990. október 27.)

Eközben Demszky Gábor, az SZDSZ főpolgármester-jelöltje a Budapesti Rendőr-főkapitányságon segítette az ORFK vezetését és a válságstáb munkáját.

Még egy utolsó nagy próbálkozásA Munkaügyi Minisztériumban ülő tárgyalók elbarikádozták magukat saját követelésük érvrendszerében. A kormány és a tüntetők is tudták, hogy hosszú távon a helyzetet nem lehet fenntartani, hétfőre rendnek kell lennie. Az embereknek munkába kellett állnia, nem akadhatott meg az élelmezés, egyszóval nem állhatott tovább az élet a benzinárak miatt. De szombat este még egyszer, utoljára mindkét fél megpróbált kitartani az eredeti elképzelése mellett.

"Az egész nap a tárgyalásokkal telt és időnként felmerült az erőszakos-nem erőszakos megoldás vitája is. Szombat este volt a legválságosabb a helyzet. Egymásnak feszült az érdekegyeztető tanács és a kormány. Úgy tűnt, lehetetlen megállapodásra jutni. Itt álltak a legközelebb a taxisblokád szereplői ahhoz, hogy nem lesz megállapodás" - magyarázza Szekér Nóra.

Mikor oldanák fel a blokádot?

Este tíz óta körül először Tóth Tibor, a debreceni taxisok szóvivője szólalt meg. Azt mondta, demonstráció­jukat mindaddig nem fejezik be, amíg a kormány a hétfői tárgyalásokig nem függeszti fel az üzemanyagár-emelést. Majd Palotás István, a Tempó Taxi szegedi vezetőségi tagja közölte, a demonstrációt mindaddig nem szüntetik meg Szegeden, amíg a kormány - a taxisok, a nép által elfogadható - kompromisszumot nem köt a sztrájkolókkal. Ezután Rákóczi Ferenc, a sztrájkoló szolnoki taxisok és teherfuvarozók képviselője fogalmazott úgy, hogy abban az esetben szüntetnék meg a 4-es számú főutat, illetve a szolnoki Tisza hidat érintő blokádot, ha a kormány 50 forint körüli összegre csökkentené a csütörtökön életbe lépett benzinárakat.

Kamecz István, a miskolci demonstrációt vezető 10 miskolci taxitársaság szóvivője azt mondta, a kormány részéről az elfogadható ajánlat az lenne, ha az üzemanyag ára nem a világpiaci árakhoz, hanem a hazai jövedelmekhez alkalmazkodna. Öt egri taxistársaság képviseletében Sóskuti László is csak a benzináremelés felfüggesztését tartotta elfogadhatónak. Ferenc Zoltán, a Gábriel Taxi Nógrád megyei szervezetének elnöke kijelentette, a blo­kádot akkor oldanánk fel, ha a benzin árát legföljebb 10 forinttal emelnék. Szentesi Zoltán, a mintegy 300 főnyi tatabányai kollektíva megbízottja pedig a következőképpen nyilatkozott: a Komárom-Esztergom megye székhelyén élő, illetve dolgozó fuvarosok a végső­kig, vagyis az áremelés felfüggesztéséig kitartanak. Eközben Varga László, a székesfehérvári Közlekedési Ipartestület társelnöke elmondta, a fehérváriak arra jutottak, hogy a blo­kádot akkor bontják le, ha a megegyezésig felfüggesztik vagy visszavonják a benzináremelést. Máté Péter fuvarozó pedig a szekszárdi demonstráció szervezőinek nevében fejezte ki szándékukat arról, miszerint mindaddig blokád alatt tartják a megyeszékhelyre bevezető összes utat, amíg a kormány teljes egészében vissza nem vonja a benzinár­emelést.

Negyed nyolc után nem sokkal Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára közölte, nincs rendkívüli állapot. A Belügyminisztérium közigaz­gatási részlege, amelynek nincs utasítási joga, de van kötelessége és nemzeti fe­lelőssége - folytatta az államtitkár -, írásban kérte az ország polgármestereit: a rendőrfőkapitányokkal együtt kezdjék meg a tárgyalásokat az utakat elzáró fuva­rozókkal, hogy amíg a politikai tárgyalások folynak, állítsák helyre a települések normális életfeltételeit. Este fél kilenc körül az MDF jogi bizottságának szakvéleményét is megismerhette az ország, ami semmi meglepőt nem tartalmazott. Az állt benne, hogy az október 25-én este kezdődött és azóta is tartó események nem sorolhatók a sztrájk körébe, és súlyosan sértik a gyülekezési jogról szóló törvényt.

21 óra 59 perckor az MDF parlamenti frakciója úgy ítélte meg, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök péntek esti nyilatkozatával túllépte hatáskörét, mert azonosult a blokáddal, amelyre Magyarországon 1956 óta nem volt példa. Anélkül, hogy a közrend fenntartására szólította volna fel a demonstrálókat, a tünte­tők pártjára állt. Ezzel az MDF-frakció nem tudott egyetérteni. 22 óra 01 perckor a Televízióban este 9 óra után elhangzott hírrel ellentétben még nem jött létre megállapodás. A belügyminiszter szombaton este néhány perccel 22 óra előtt a Munkaügyi Minisztérium folyosóján a taxisok képviselőivel és újságírókkal beszélgetve leszögezte, a kormány nem enged, nem szál­lítja le a benzin árát. Hajlandó azonban kompenzációs megoldásokon gondol­kodni, a megegyezés lehetőségét keresni.

Megállapodás részmegoldássalPár perccel este fél 11 előtt megállapodott a kormány és a fuvarozók képviselőinek tárgyalóküldöttsége. Ez abból állt, hogy 1990. október 28-án megtartandó Érdekegyeztető Tanács ülése elé olyan megoldást terjesztenek, amely a jelenleg megállapított érvényes fogyasztói árak mellett - meghatározott mértékben - kedvezményes üzemanyag-vásárlást tesz lehetővé magyar autótulajdonosok számára. Reális lehetőséget láttak a literenként 10-12 forintos kedvezményre, illetve kompenzációra, szakmai tárgyalások során megállapítandó mennyiségi keretek között. A nyugodt érdekegyeztetésnek azonban az volt a feltétele, hogy az útlezárások az egész országban megszűnjenek.

A megállapodást követően a Fidesz nyilatkozatot adott ki, mely szerint itt már a tét az ország gazdasági talpon maradása és a demokratikus intézmények működőképessége.

Ilyennek látszott külföldről a taxisblokádA komoly francia napilapok közül a Libération adott hírt a taxiblokádról szombaton, más francia lap meg sem említette. "A szocializmus utáni Magyarország első országos sztrájkja figyelmeztetés a kormánynak, amely küszködve keresi a módot az átmenetre a szociális piacgazdasághoz", -írták.

A Libération cikkében az állt, hogy Magyarországon pénteken pánikhangulat uralkodott el, mert a lakosság attól tartott, hogy a sztrájk következtében ellátási nehézségek kezdődnek. A lap beszámolt az úttorlaszokról, a forgalom elzárásáról, s megállapította, hogy a péntek délutáni kormányülés valóságos válságtalálkozót jelentett.

"A jobbközép kormánykoalíció, amely alig két hete komoly vereséget szenvedett a helyhatósági választásokon, tavaszi hivatalba lépte óta most kerül szembe első nagy szociális erőpróbájával" - állapítja meg a lap, s leszögezi: semmiféle jele sem volt erőszakos cselekményeknek – írta az Index. ,,A sztrájk okozta kellemetlenségek ellenére úgy tűnik, hogy a lakosság támogatja a taxisokat (...) mindenki úgy látja, hogy a benzinár-emelés valóságos lavinát indít el, jelentős áremelések várhatók más alapvető fogyasztási cikkeknél, mindenekelőtt a fűtőanyagoknál (...) a lakosság, amelyet 30 százalékos infláció sújt, s amelynek vásárló ereje stagnál, húzódozik a további áldozatok elfogadásától”

A németek viszont részletesen elemezték a helyzetet. Magyarország "olajpolitikailag" malomkövek között őrlődik, s ez gazdasági széteséssel fenyeget - írta szombaton vezércikkében a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. A taxisblokádot más német lapok és a világ összes hírügynöksége, amely foglalkozott vele, kaotikusnak, drámainak festette le.

Az utakon a helyzet változatlanA nap utolsó órája is mozgalmasan telt. Seregély István, egri érsek a Magyar Demokrata Fórum Heves megyei szervezeteinek kérésére - szombaton, az esti órákban felhívta az egyházmegye területén szolgálatot teljesítő lelkipásztorok figyelmét arra, hogy - tekintettel az országban kialakult feszült helyzetre - a vasárnapi szentmiséken intsék nyugalomra, békességre, megértésre az embereket.

A torlaszok felszámolására is felszólító közlemény nyilvánosságra hozása ellenére szombat éjjel sem változott meg a főváros közlekedési helyzete. A hidak és a forgalmi csomópontok továbbra is blokád alatt maradtak. Egyelőre nem nyitott ki Magyarország.

Top 0