• Kultúra

A világ őrült, vagy a nő? Képmutatás és élethazugságok a színházban

Élethazugságok és fájdalmas, megalázott női sorsok a Pécsi Országos Színházi Találkozón. Járt macska is a forró bádogtetőn és még a vágy villamosa is megérkezett a Pécsi Nemzeti Színházba. Ki ne ismerné a két Tennessee WillIams darabot?

A kecskeméti Katona József Színház előadása, a Macska a forró bádogtetőn három díjat is kapott a POSZT-on. A Zsótér Sándor rendezte előadás kapta a szakmai zsűri által megszavazott

legjobb előadás díját és a legjobb női főszereplő díját pedig a „macskát” alakító Trokán Nóra vitte el. 

A MASZK Országos Színészegyesület és a Mozaik Művészegyesület legjobb női szereplő díját pedig Csombor Teréz kapta Pollit Ida alakításáért.

Szemenyei János (Brick) és Trokán Nóra (Margit) - (Forrás: kecskeméti Katona József Színház)

Szemenyei János (Brick) és Trokán Nóra (Margit) - (Forrás: kecskeméti Katona József Színház)

Tennessee Williams mindenki által ismert klasszikusaiból ritkán születik érvényes, aktuális előadás, annak ellenére,

hogy a családokban előforduló élethazugságok felmutatásával örökérvényű alkotásokról van szó.

A szerző Pulitzer-díjas műve, a Macska a forró bádogtetőn is igen sokrétű, összetett mű, ahol egy nagycsalád van a középpontban a maga eltitkolt hazugságaival együtt.

Összegyűltek megünnepelni a családfő születésnapját, aki egyébként rákos beteg és hamarosan meg fog halni, de ő erről nem tud, mert eltitkolják előle az orvosi vizsgálat eredményeit. Eközben persze a hatalmas örökség körül forog a harc. „Big Daddy” egyik fia úgynevezett „normális” életet él, „normális” polgári foglalkozással és öt gyerekkel. Ezzel szemben a másik fú, Brick alkoholizmusba menekül felesége, Margit, vagyis a „macska” elől, akit már egyáltalán nem kíván.

Nem együtt élnek, hanem egymás mellett bezárva egy aranyketrecben.

Emellett Bricknek még egy sötét titka is van…   

Nagy Viktor (Big Daddy), Csombor Teréz (Pollit Ida), Szemenyi János (Brick) - (Forrás: kecskeméti Katona József Színház)

Nagy Viktor (Big Daddy), Csombor Teréz (Pollit Ida), Szemenyi János (Brick) - (Forrás: kecskeméti Katona József Színház)

Zsótér Sándor rendező alaposan kibogozta a szálakat és egy rendkívül pontosan elemzett előadást rendezett, kiváló színészi alakításokkal. A leporolt, újrafordított művet (Ambrus Mária és Zsótér Sándor fordítása) szívszorítóan aktuálissá tudta tenni, ezzel nagyon közel hozva a történetet és a szereplőket a nézőkhöz. Főleg, hogy néha a színészek kifelé játszottak, vagyis olykor ki-ki szóltak a nézőkhöz. Egy különös atmoszférájú világot teremtett Zsótér, ahol szinte egymás mellett létezik Tiszaújváros és Mississippi, az angol és a magyar nyelv. Talán ezzel is utalva arra, hogy a történet bárhol játszódhat, illetve a hazugságoknak semmi sem szab határt.

Eme furcsa világ egyes szereplői pedig karikírozva vannak. Ilyen például Csombor Teréz felejthetetlen alakításában Pollit Ida, aki egy este alatt többször is átöltözik, mindig valami ízléstelen ruhadarabot választva magának. És persze Big Daddy esetlen szülinapi köszöntése. A mély dráma és mondanivaló mögött a humor is helyet kapott az előadásban, ahol mindenek megvolt a pontos ideje, miközben miminalista színészi játékkal operált.

Trokán Nóra (Margit), Bognár Gyöngyvér (Mae Pollitt), Kertész Kata (Dixie Pollit), Csombor Teréz (Pollit Ida), Szemenyi János (Brick), Nagy Viktor (Big Daddy), Szokolai Péter (Gooper Pollit), Kovács Gyula (Dr.) - (Forrás: kecskeméti Katona József Színház)

Trokán Nóra (Margit), Bognár Gyöngyvér (Mae Pollitt), Kertész Kata (Dixie Pollit), Csombor Teréz (Pollit Ida), Szemenyi János (Brick), Nagy Viktor (Big Daddy), Szokolai Péter (Gooper Pollit), Kovács Gyula (Dr.) - (Forrás: kecskeméti Katona József Színház)

A törött lábú, mankóra támaszkodó (és ezáltal kissé kiszolgáltatott) Brick Szemenyei János alakításában csendben tűrte a Trokán Nóra játszotta Margit monológját. Hiszen szinte az egész első felvonás a nő monológjából állt, amelyben Zsótér szerint:

„jégcsákánnyal szét kell verni a férje szívét.”

Brick mankója is jelentéssel bírt: azzal, hogy a mankó mikor kinél van, ki adja oda Bricknek, ki nem, egyfajta hatalmi harcot érzékeltetetnek. A hálószoba függönyének húzogatása szintén nem volt véletlen.

Ugyanis néha el kell zárkózni a külvilág elől, de hiába a függöny elhúzása, a bezárkózás, a teljes intim szféra megteremtése mégis lehetetlennek tűnik.

A komolyabb beszélgetést rendszeresen egy infantilis közjáték zavarja meg, amely egyfelől vicces, másfelől pedig érződik a mögötte meghúzódó rejtett feszültség is, ahogy a benyitogató - aki az estek többségében Pollit Ida - mindenről tudni akar, szinte retteg, hogy lemarad valamiről. De tulajdonképpen itt mindig mindenki hallgatózik.

A történet Brick és Margit hálószobájában játszódik, ezzel is érzékeltetve, hogy minden körülöttük forog és hogy mindenki belelát a magánéletükbe, mondhatni nincs intim szférájuk. Egyébként is az egész család azzal foglalkozik, hogy miért nincs gyerekük, ami persze nem Margiton múlik.

Nagyon szép jelenet a végén az apa-fiú beszélgetés. Az arrogáns és alpári "Big Daddy"-n Nagy Viktor alakításában most érezzük először, hogy ez a vagyonos ember még szeretni is képes. Az őszinte beszélgetés alatt leomlanak az élethazugságok. Ám végül mégiscsak újabb hazugsággal ér véget a történet...

Blanche és Stanley hatalmi harca

Ezzel szemben a Pécsi Nemzeti Színház előadása, a Rázga Miklós rendezte A vágy vallomása egy klasszikus olvasata a műnek,  Hamvai Kornél újrafordítása ellenére. A Pulitzer-díjas mű központjában szintén a képmutatás áll, illetve a mindent eltűrő, férje mellett kitartó, megalázott nő, ahogy a Macska a forró bádogtetőn esetében is.

Blance DuBois (Darabont Mikold) az ideggyenge tanárnő meglátogatja húgát, Stellát (Kulcsár Viktória) New Orleansban, ahova a vágy villamosával érkezik.

Blanche menekül titkokkal teli múltja elől. Szó szerint és átvitt értelemben is. 

A terhes Stella és durva, közönséges, nyers, lengyel származású férje, Stanley (Köles Ferenc) szegény körülmények között élnek, amely nem tetszik az előkelő úri hölgyet játszó Blanche-nak. Stanley pedig gúnyolódik az érzékeny nőn és nemtetszését fejezi ki felsőbbrendű viselkedésével szemben, és folyamatosan próbálja bebizonyítani, hogy a nő valójában nem az, akinek mutatja magát, valami titkot sejt mögötte, amit Blanche elhallgat. 

Két teljesen különböző értékrenddel bíró világ találkozik.

Köles Ferenc egyszerű, durva, műveletlen Stanley-jével szemben áll Darabont Mikold finom, művelt, elegáns Blanche-ja. A színészek játékából kiderül, hogy ezek az ellentétek amennyire taszítják, olyannyira vonzzák is egymást. Azonban Blanche nagyon nehezen tudja elviselni, hogy testvérét, Stellát a férfi bántja, durván bánik vele, ugyanis ő nem szokott hozzá az ilyen viselkedéshez. 

Blanche végül bele is szeret Stanley egyik barátjába, Mitch-be  (Urbán Tibor). Ám ezt a kapcsolatot Stanley tönkreteszi. Mindeközben családi titkok derülnek ki, fény derül az elveszett birtokra, illetve a Blanche-ot körülvevő titok is lelepleződik. Végül Blanche-ot az őrültekházába viszik.

Rázga Miklós, a darab rendezője a szakmai beszélgetésen elmondta, hogy szerinte Blanche nem bolond. Nem lehet bolond. Ugyanis itt hatalmi harc van Stanley és Blanche között, és ha bolond lenne, akkor ezt nem tudná vele folytatni.

Nem ő az őrült, hanem a világ, ahol más értékrendek vannak, mint például az erő és az agresszió.

Az előadás kapcsán valóban felmerül a kérdés, hogy ki, illetve mi az őrült. Hiszen Blanche csak a nőket megillető tiszteletet várja el a férfitől, amelyet nem kap meg. Blanche lázadásával szemben pedig Stella beletörődött ebbe az életmódba, viselkedésbe, és inkább "lesüllyed" a férfi szintjére, mindenféle elvárás nélkül. Így legalább nincs egyedül, míg Blanche rettentő magányos.

A világ őrült, vagy a nő, aki elvárja a férfitől, hogy tisztelettel bánjon vele? Vagy aki eltűr mindent a férfinek, mert a durva bánásmód ellenére szereti? Vagy mindezt csak azért, hogy ne legyen egyedül?

Kommentek:

Top 0