• Élet
Faktor

A Hollandiában élő magyarokat kevésbé érdeklik az anyagiak, mégis boldogok

A Hollandiában élő magyarok több mint fele az elmúlt 8 évben érkezett, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, életével elégedett, és az anyagiaknál jobban érdekli az egészség, a család, de még a társadalmi felelősségvállalás is. Legalábbis ez derült ki abból az idén tavasszal végzett kutatásból, amelyet Tóth-Bos Ágnes pszichológus-kutató készített a MENJEK/MARADJAK csoport és a Wizz Air közreműködésével. A SpeakEasy Project dokumentumfilm-sorozatának következő, MENJEK/MARADJAK: A holland epizód című részének premierje június 9-én lesz a Trafóban.

A Hollandiában élő első generációs bevándorlók száma a helyi, hivatalos nyilvántartás szerint 13030 fő,  ebből 44,5 százalék férfi és 55,5 százalék nő.  A Hollandiában élők közül a jóllétre és boldogságra fókuszáló online felmérést 1100-an töltötték ki, 65 százalékuk nő volt. A nagy szám ellenére az adatok nem reprezentatívak, hiszen a kint élőkről való hivatalos információk is korlátozottak. Életkori szempontból pedig 55 százalékuk a 20 és 40 év közötti korosztályba esik - az ő arányuk a kutatásban is jelentős túlsúlyban van (76%).

Amszterdam (Fotó: Pixabay)

Amszterdam (Fotó: Pixabay)

A kutatás résztvevői között - a magyarországi lakossággal összehasonlítva -  túlreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek (59%), az aktív életkorúak (85%), a fizető állással rendelkezők (79%) és a fővárosból érkezők (45%).

EZT IS AJÁNLJUK:

                                       Mióta él Hollandiában?

    Forrás: SpeakEasy Project

    Forrás: SpeakEasy Project

    A kutatásból az is kiderül, hogy a kitöltő magyarok 41 százaléka már azelőtt is élt külföldön, mielőtt Hollandiába költözött volna, illetve 77 százalékuk párkapcsolatban él. A párkapcsolatban élők 43 százalékának nem magyar nemzetiségű a partnere. Emellett túlsúlyban vannak még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők: 59 százalék a magyarországi 22 százalékos arányhoz képest.

        Legmagasabb iskolai végzettség a hollandiai magyarok körében

    Forrás: SpeakEasy Project

    Forrás: SpeakEasy Project

    Boldogabbak a Hollandiában élő magyarokA Hollandiában élő magyarok élettel való elégedettsége és a pillanatnyi boldogságuk mértéke is viszonylag magas.

    A válaszolók 55 százaléka teljes mértékben, vagy meglehetősen elégedett az életével,

    25 százaléka inkább elégedett, 18 százaléka inkább elégedetlen. A kitöltők mindössze 2 százaléka mondta, hogy teljesen elégedetlen az életével.

    A boldogsággal és jóléttel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok erős összefüggést mutatnak a nyelvtudással, valamint a foglalkoztatással és a jelen munkájukkal való elégedettséggel is. A munkával és a foglalkoztatási státusszal való elégedettség pedig nagy mértékben együtt jár a Hollandiába való beilleszkedés sikerességével.

    Általános sztereotípia, hogy az anyagi előrehaladás érdekében megéri külföldre menni. A kutatás eredményeiből azonban az látszik, hogy

    a munka megléte önmagában nem boldogít, annak minősége a fontos.

    Azok, akik úgy gondolják, hogy a képzettségükhöz képest alacsonyabb szintű munkát végeznek, kimutathatóan boldogtalanabbak azokhoz képest, akik képzettségüknek megfelelő, vagy annál magasabb szintű munkát végeznek.

                    Életcélok fontosság a hollandiai magyarok alapján

    Forrás: SpeakEasy Project

    Forrás: SpeakEasy Project

    A pénz nem fontos

    A lehetséges életcélok közül pedig a gazdagság (anyagi jólét), mint központi érték az utolsók között szerepel. Ehelyett az

    egészség, család és a személyes növekedés (személyes fejlődés, önmagunk megértése) számít a legfontosabbnak

    bevallásuk szerint. Az is kiolvasható az eredményekből, hogy minél régebb óta él valaki Hollandiában, annál kevésbé fontos számára az anyagi jólét (gazdagság), mint elérendő cél.

    A magyar identitás kérdéseA kutatásból az is kiderült, hogy a kint töltött idő nem befolyásolja azt, hogy a kivándorlók mennyire érzik magukat magyarnak. Illetve attól, hogy

    valaki beilleszkedett a holland kultúrába és mindennapokba, nem veszíti el magyar identitását.

    Érdekesség még, hogy a kisvárosból, faluból érkezőknek (27%) fontosabb a magyar hagyományok és jellegzetességek megtartása, mint a városokból (24%) és a fővárosból (45%) érkezőknek. Hasonló eredményt találunk azoknál, akiknek van gyereke, szemben azokkal, akiknek nincs. Úgy tűnik, hogy akiknek van gyerekük (40%), át akarják adni nekik a magyar tradíciókat és jellegzetességeket.

    Miért költöznek ki, meddig maradnak?

    Amikor az élettel való elégedettség szempontjából hasonlították össze az egyes kiköltözési motivációkat, kiderült, hogy a jóllétre nézve van különbség abban, hogy ki milyen motivációval érkezett Hollandiába. Például kiderült, hogy

    az anyagi előrehaladás miatt költözők következetesen elégedetlenebbek az életükkel

    sok más motivációjú csoporthoz képest.

    A kiköltözési motiváció és az identitás vizsgálata során pedig az derült ki, hogy akik a magyarországi politikai, gazdasági, kulturális helyzettel való elégedetlenség miatt hagyták el Magyarországot, azok jelentősen alacsonyabb magyar identitást mutattak. Összevetve: a legtöbb szempontból

    a legsikeresebbnek azok érzik magukat, akik karrier- és szakmai fejlődés miatt érkeztek Hollandiába.
    Forrás: SpeakEasy Project

    Forrás: SpeakEasy Project

    A hazatérési tervek nagy hatással vannak a személy jóllétére. Például aki soha nem tervez hazatérni, annak a legmagasabb a jólléte mindhárom másik csoporttal szemben. Aki tudja, hogy biztosan haza fog menni egy pár éven belül, annak az életével való elégedettsége, pillanatnyi boldogsága is alacsonyabb, mint azoknak, akik soha, vagy talán egyszer kategóriát jelölték meg. Érdekes még, hogy akik soha nem jönnének vissza, azok a magyarországi karrierjüket jóval sikertelenebbnek értékelték, mint bármelyik másik csoport.

                A Hollandiában élő magyarok hazaköltözési tervei

    Forrás: SpeakEasy Project

    Forrás: SpeakEasy Project

    A hollandiai magyarok életét bemutató dokumentumfilm, a MENJEK/MARADJAK: A holland epizód hazai premierje június 9-én lesz a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A hollandiai premier pedig június 19-én lesz Amszterdamban.

    A MENJEK/MARADJAK (www.menjekmaradjak.hu) márkát a SpeakEasy Project (www.speakeasyproject.com) filmes alkotói hozták létre 2013-ban, hogy  magánszemélyekkel, kutatókkal, társadalmi szervezetekkel és cégekkel együttműködve, társadalmi összefogás  keretében dokumentálják az új mobilitás generációját, illetve filmjeikkel, termékeikkel, kiadványaikkal hozzájáruljanak a  migrációról szóló tabumentes, nyílt párbeszédhez.

    Top 16