• Élet

200 millió környezeti menekült lehet 2050-re

Az ENSZ 2015 decemberében, Párizsban rendezett klímakonferenciája, a COP 21 utáni fontos kérdésekről beszéltek ma a Budapesti Francia Intézetben, a Teendők a COP 21 után: Jogi és humanitárius kihívások című környezetvédelmi konferencián. Többek között arra is kitértek, hogyan lehetne megoldást találni az ökológiai menekültek helyzetére, akiknek a száma 2050-re már elérheti akár a 200 milliót is.

Súlyos gondot okozhat az ökomigráció - itt a cselekvés idejeA környezetvédelmi konferenciát két köszöntőbeszéd nyitotta. Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete elmondta, milyen nagy a jelentősége annak, hogy a 2015-ben megfogalmazott klímaegyezményben nemcsak az szerepel kötelező irányelvként, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt maradjon, hanem egyenesen az 1,5 fokos küszöb betartására törekszenek a kötelezettséget vállaló országok. A klímacsúcson Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte, aki fel is szólalt a konferencia nyitónapján.

Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete

Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete

Éric Fournier a szót Noureddine Benomarnak, Marokkó magyarországi nagykövetének adta át, hiszen Párizs után a következő klímakonferenciának, a COP 22-nek Marrákes ad majd otthont. Noureddine Benomar, aki hazájában korábban környezetvédelmi miniszter volt, Európa és Észak-Afrika összefogásának jelentőségéről is beszélt. De több praktikus, konkrét példát is elmondott arról, hogyan lehet a környezet, illetve bizonyos élőlények: veszélyeztetett madarak vagy fák védelmétől továbblépni a fenntartható fejlődés, új munkahelyek teremtése valamint a bioenergia és az elektromos járművek minél szélesebb körű használata felé. A nagykövet köszöntőbeszédében azt is elmondta, hogy Párizsban már megszülettek a fontos döntések, most pedig már cselekvésre van szükség, hiszen a klímaváltozás miatt várható ökomigráció sokkal súlyosabb problémát jelenthet majd, mint a jelenlegi migráció.

Noureddine Benomar, Marokkó magyarországi nagykövete

Noureddine Benomar, Marokkó magyarországi nagykövete

Fordulópont volt a COP21Sandrine Maljean-Dubois, a DICE (Összehasonlító, nemzetközi és európai jog) és a CNRS (Nemzeti Tudományos Kutatás Központja) kutatási vezetője és az Aix-Marseille-i Egyetem környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi és európai jog kutatója "Teljesítette-e a COP21 a jogi kihívást?" című előadásában összefoglalta, milyen lépések, keretegyezmények, megállapodások vezettek a tavaly decemberi klímacsúcs eredményeiig. Mint elmondta, az 1997-es Kiotói Egyezmény relatív kudarcához képest hatalmas különbség, hogy a COP 21-en 189 állam konszenzusa született meg, amelyet a szerződő államok 55%-ának kell ratifikálnia éppen e hét péntekén. Az aláíró államok mind saját helyzetüket tekintetbe véve tesznek kötelezettségvállalást a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésére, amelyet nyilvánosságra is kell hozniuk, és ezek után a vállalásaikat csak felülmúlhatják, alájuk már nem mehetnek. Ez az alulról építkező rendszer sokkal rugalmasabb és átláthatóbb, mint a Kiotói Egyezmény, így a COP21 Maljean-Dubois szerint egyértelműen sikernek számít. Bár a válságot azonnal nem tudta megoldani, de igazi diplomáciai fordulópontot jelent: olyan menetrend született meg, amely a kormányzati szinttől kezdve egészen az egyén szintjéig mindenkinek kijelöli, hogyan vehet aktívan részt a többoldalú együttműködésben.

Sandrine Maljean-Dubois

Sandrine Maljean-Dubois

Lukács Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai főosztályvezetője a Párizsi Klímacsúcs jogi és emberi dimenzióiról beszélt előadásában. Összefoglalta, milyen negatív hatásai vannak az éghajlatváltozásnak a Földre, hozzátéve, hogy

Magyarországon az intenzív melegedés még az átlagos globális felmelegedésnél is nagyobb.

Ez később komoly hatással lehet a hazai évszakok alakulására. Ezért is van annak nagy jelentősége, hogy a COP egy hosszú távú geopolitikai átrendeződést jelent, és már most sok helyen elkezdődött a fosszilis energiahordozók támogatásának kivezetése, a befektetések átirányítása és a kivonulás a szén-iparágból, a karbonpiacok létrehozásának előkészítése, sőt, van, ahol a szénadó bevezetését fontolgatják. Ezzel elindul az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való átállás, a fenntartható energiagazdálkodás. A magyar szempontok részletezésekor Lukács Ákos azt is elmondta, hogy Magyarország 2015 júliusában 1 milliárd forintot ajánlott fel a Zöld Klíma Alapnak, decemberben pedig csatlakozott a Globális Zöld Növekedési Intézethez.

Az előadást a főosztályvezető azzal a Mahatma Gandhi-idézettel zárta, hogy

A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.
Lukács Ákos

Lukács Ákos

Kinek milyen jogai vannak?"Jogunk van az egészséges környezethez vagy felelősséggel tartozunk érte?" - ezt az elméleti kérdést tette fel Kecskés Gábor, a Környezetjogi és Környezetpolitikai Kutatócsoport vezetője. Felsorolta mindazokat a törvényeket és nemzetközi szerződéseket, az ENSZ 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától az 1998-as Aarhusi Egyezményig, amelyek akár explicit, akár implicit módon utalnak az egyén környezethez, illetve egészséges környezethez való jogára. Összegzésképpen azt mondta el, hogy – amint azt az Emberi Jogok Európai Bíróságának 1994-es, az úgynevezett López Ostra kontra Spanyolország-ügyben hozott döntése is bizonyítja --  a szabadsághoz és biztonsághoz való jog  vagy a magánélethez és családi élethez való jog is kiterjeszthető az egészséges környezethez fűződő jogra, így akkor is lehet ilyen ügyben bírósághoz fordulni, ha valamilyen törvény vagy egy ország alkotmánya nem szóról szóra utal erre.

Kecskés Gábor

Kecskés Gábor

Charlotte Collin, a Paris 1 Egyetem környezetjogi kutatója pedig arról beszélt Környezeti menekültek, a legújabb humanitárius kihívás című előadásában, hogy

2050-re akár a 200 milliót is elérheti azoknak a száma, akik azért kényszerülnek elhagyni az otthonukat, mert az a klímaváltozás miatt lakhatatlanná válik.

Így felvetődik a kérdés, hogy léteznek-e jogszabályok a környezeti menekültek védelmére, és mit tehetnek ennek a problémának a megoldásáért a COP-ok. Azonban az, hogy az öko- vagy klímamenekültön át a környezeti migránsig több különféle kifejezést is használnak a környezeti menekültekre, szintén azt mutatja, hogy még kialakult szakkifejezés sem létezik rájuk, nagy a jogűr. Bár egyértelműnek kell lennie, hogy az emberi jogok nyilatkozatának és a hazátlanokra vonatkozó nemzetközi védelemnek az otthonukat a vízszintemelkedés, szigetek teljes eltűnése miatt elveszítő, hontalanná váló emberek jogaira is ki kell terjednie, egyelőre nem terveznek a környezeti menekültek megsegítésére multilaterális egyezményt, illetve más országoknak nincsenek velük szemben kötelezettségei. A kárt és a veszteséget viszont kezelik bizonyos mechanizmusok.

Charlotte Collin

Charlotte Collin

Ezzel kapcsolatban Charlotte Collin elmondta: a COP 21 remek tárgyalási fórum is volt, ahol egyeztetések indultak meg, és 110 állam hagyott jóvá egy agendát a környezeti menekültek védelmére. Mivel a COP-ok intézményei hibrid testületek, ezért mindig jó vitafórumok is, ez pedig szintén segíthet abban, hogy a menekültek problémája napirendre kerüljön. Lévén, hogy a környezeti menekülés és az éghajlatváltozás között teljesen egyértelmű a kapcsolat, ezért az ENSZ is elemzi a jelenséget, és a természeti és emberi katasztrófák áldozatai nemcsak helyi segítséget kapnak, de közvetve az éghajlatváltozás elleni harc is szolgálja az érdekeiket.

Top 0